Külföld
Szijjártó Péter: A 2015-ös jogokhoz térne vissza Magyarország + VIDEÓ
A külügyminiszter az ukrán delegációval tárgyalt

A külügyminiszter a találkozón világossá tette Magyarország kérését az ukránok felé.
„Szeretném itt az elején gyorsan leszögezni, hogy Magyarország kormánya soha nem kért semmi olyan jogot a kárpátaljai magyarság számára, amely 2015 előtt ne létezett volna” – fogalmazott a videóban.
A tárgyalást követő sajtótájékoztatón az ukrán diplomácia vezetője, Dmitro Kuleba közös érdeknek nevezte a jószomszédi viszony helyreállítását - írta a Kárpáti Igaz szó. Elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete nem egyszerű kérdés és nagyon régóta téma már, ezért a legtöbbet erről beszéltek a találkozón. Szeretnék mindkét oldalról megfelelően rendezni ezt a vitás kérdést.
Kuleba tudatta azt is, hogy létrehoznak egy operatív munkacsoportot, amelynek tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjanak a kisebbségi kérdések végleges lezárása céljából. Ezt kormányközi bizottsági szinten kívánják rendezni.
Szijjártó Péter először Viktor Mikita kormányzó erőfeszítéseit méltatta a nemzetiségi béke megőrzéséért Kárpátalján. A magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a háború kirobbanása után néhány nappal találkozott Csapon a határon Mikitával, és ott elmondta neki, hogy mindenben segítséget nyújtanak.
A tárcavezető kiemelte: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
„Elítéljük a háborút és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke legyen. Ma délelőtt jártam az ungvári temetőben, ahol leróttam a kegyeletemet az áldozatok előtt. Meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket, ugyanis az emberéletek megmentése csakis kizárólag békével lehetséges” – jelentette ki a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy hazánk több mint 1 millió menekültet fogadott be Ukrajnából, több mint 5 ezer ukrán gyermek jár magyar iskolába, Ukrajnában pedig mintegy félmillió család kapott magyar humanitárius segítséget.
Szijjártó Péter kitért azokra a 2015 óta életbe lépő jogszabályokra, amelyek a magyar kisebbség jogait csorbították.
„Nekünk van egy elvárásunk, ez pedig az hogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat, nem kérünk sokat. Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén” – fogalmazta meg az elvárásokat a tárcavazető.
Szijjártó Péter megjegyezte, hogy közös, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések tekintetében is tudtak pozitív eredményeket elérni. Megemlítette, hogy hamarosan megnyitják a Nagyhódos–Nagypalád határátkelőket, építenek egy új Tisza-hidat, valamint további határátkelők fejlesztéséről is tárgyaltak.
Valamint bejelentette, hogy kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, hogy konkrét, szövegszerű javaslatokban próbáljanak megállapodni minél előbbi, és ezeket tárják a két külügyminisztérium elé.
„Mi azzal a céllal érkeztünk ide, hogy újra tudjuk építeni a bizalmi légkört a kétoldalú kapcsolatainkban. Azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy tettünk biztató lépéseket ebbe az irányba. Hosszú út áll még előttünk, sok munkát kell elvégeznünk, de mi a magyar oldalon készek vagyunk ennek a munkának az elvégzésére” - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az elmúlt két évben hazánk álláspontja végig következetes és világos volt. „Mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A háborút elítéljük, és azt szeretnénk, hogyha a szomszédunkban minél előbb béke lenne” - hangsúlyozta.
„Meg kell sokszorozni erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy Ukrajnában az emberek végre békében élhessenek. Magyarország kész ez irányú erőfeszítéseket tenni a jövőben is, hiszen tudjuk azt, hogy az emberéletek megmentése csak és kizárólag békével lehetséges” - mondta.
Szijjártó emellett az eddigi megbízható kőolajszállítási útvonal fenntartását kérte ukrán hivatali partnerétől, és azt, hogy biztosítsanak korrekt működési körülményeket a magyar vállalatok számára.
A találkozón elhangzott, hogy a felek közelebb kerültek az Orbán–Zelenszkij találkozóhoz, ami új lapot jelentene a két ország történetében.