Azbej Tristan: A Hungary Helps Ügynökség megnyitotta első afrikai kirendeltségét

Azbej Tristan a Fenntartható Fejlődés Tudásközpont Szinergia az EU–szubszaharai térség között címmel rendezett konferencián szólalt fel, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartottak.

„Szolidaritással és felelősséggel tartozunk Afrikáért, az afrikai emberekért" – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezzel a józan ész parancsát is követik, mert ez „a mi jövőnk érdekében is történik”.

Emlékeztetett, hogy a magyar kormány egy évtizede felismerte az afrikai kontinens jelentőségét, ezért indította el a déli nyitás politikáját. Ez több kormányprogramnál. Odafordulást, kapcsolatépítést, tanulást jelent egymás kölcsönös gazdagítása mellett – hangoztatta.

A politikus kifejtette, hogy Afrika nem csupán egzotikum, kalandtúrák célpontja, hanem az a kontinens, amely nem csak Magyarországnak, Európának, de az egész világnak a jövőjét is meg fogja határozni.

Ez a kontinens, amely várhatóan az utolsó nagy népességrobbanás előtt áll, az a hely, ahol a világ jövőjét és fenntartható pályáját jelentő nyersanyagforrások kimeríthetetleneknek tűnnek. Egyszerre a veszélyek és a lehetőségek földrésze, ahol a népességnövekedéssel nem tud lépést tartani a gazdaság és a termelés – tette hozzá.

Kitért az afrikai kontinensre jellemző véres konfliktusokra is, amelyek egyik fajtája a keresztényüldözés. A világban ma 365 millió ember szenved üldöztetést, diszkriminációt, terrorfenyegetettséget a Krisztusba vetett hite miatt. Azbej Tristan megjegyezte, hogy egy évvel korábban ez a szám még 5 millióval kisebb volt, vagyis fél magyarországnyi emberrel többen szenvednek keresztény hitük miatt. Tavaly mintegy ötezer embert gyilkoltak meg ilyen indíttatásból. Az államtitkár megjegyezte: Afrika ma a legvéresebb keresztényüldözések helyszíne.

A népességnövekedéssel kapcsolatban kifejtette: a magyar kormány kereszténydemokrata megközelítése szerint az élet soha nem jelenthet veszélyt, arra értékként gondolnak, ezért tekintik Afrikát a lehetőségek földjének, amely a következő évtizedekben várhatóan egymilliárd fővel – nem „nőni”, hanem – „gazdagodni” fog.

A Hungary Helps Programról közölte, hogy már több mint 50 országba juttatták el a magyar emberek adományait, ezen államok közül 18 szubszaharai. A tíz éve elindított déli nyitás politikájában lemaradást pótolva most megnövelték a diplomáciai jelenlétet. Míg 2010-ben mindössze két diplomáciai külképviselete volt országunknak az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén, ma már hét van.

Azbej Tristan bejelentette, hogy a Hungary Helps Ügynökség pályázatot hirdet magyar civil szervezeteknek afrikai humanitárius és fejlesztési tevékenységek támogatására.

A Száhel-övezet háborús konfliktusaira is kitért. Azt mondta, ha elbukik és káoszba süllyed ez a terület, akkor akár 100 millió menekült is elindulhat Európa felé, migrációs nyomást okozva. Kijelentette: Magyarország ezért kezdett szerepvállalásba a Száhel-övezetben.

Ennek egy része azonnali humanitárius segítség, másik része a fenntartható jövő megteremtése érdekében tett erőfeszítés az afrikai emberekkel közösen. Itt tervezik kamatoztatni – mutatott rá – a világhírű magyar agrár- és vízügyi szakemberek tudását.

A segítségnyújtás harmadik pillére a hozzájárulás a békéhez, akár magyar honvédek közreműködésével is.

Az államtitkár bejelentette, hogy a Hungary Helps Ügynökség két héttel ezelőtt személyi jelenléttel megnyitotta első afrikai kirendeltségét Csád fővárosában, N'Djamenában.

A kirendeltség feladatairól azt mondta, annak az elvnek kell eleget tennie, hogy Magyarország segítsége nem „leereszkedő”, hanem emberi segítség, személyes, közvetlen kapcsolatokon nyugszik. Ugyanakkor választ keres a megsegítendő emberek igényeire – fejtette ki Azbej Tristan.