Külföld

Utánaszámoltunk, és brutális veszteségei lehetnek az ukránoknak

Kijev és a szövetségesei régóta nem közölnek adatokat az elesettek és a sebesültek számáról, de a „közvetett bizonyítékokból" rekonstruálható a helyzet

„…hirtelen további félmillió katona toborzását kérik, és ez arról tanúskodik, hogy a veszteségeik valószínűleg már közelítik ezt a számot, sőt talán meghaladják azt” – így foglalta össze az ukrán haderő állapotáról alkotott véleményét egy nyugalmazott amerikai ezredes a YouTube-csatornáján. Daniel Davis becslése messze magasabb, mint bármelyik szám, amivel eddig a sajtóban találkozhattunk, mégsem tűnik szélsőségesen elrugaszkodottnak.

Utánaszámoltunk, és brutális veszteségei lehetnek az ukránoknak
Az ukrán hadsereg veszteségei bőven meghaladhatják a 300 ezer főt
Fotó: HANS LUCAS VIA AFP / HANS LUCAS / LAETITIA NOTARIANNI

Az ukrán veszteségekről még csak becslések sem nagyon jelennek meg a nyugati sajtóban, az orosz védelmi minisztérium hadijelentéseit pedig nyilvánvalóan nem vehetjük készpénznek. Ami – már amennyire – biztos, hogy a New York Times és a Guardian tavaly nyáron hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: a 2022. február 24-től 2023 augusztusáig tartó időszak mérlege körülbelül 70 ezer halott és 100–120 ezer sebesült.

Félmillió újonc 2024-ben

Ebbe a 17 hónapos intervallumba beleesik az orosz invázió, az ukránok 2022-es sikeres visszavágása, a két „húsdaráló”, Mariupol és Bahmut ostroma, valamint a sokáig halogatott, és végül 2023. június 4-én megindított „nagy tavaszi ellentámadás”. Viszont hiányoznak belőle az elmúlt öt hónap első világháborúra emlékeztető, elkeseredett ukrán áttörési kísérletek emberveszteségei.

Ráadásul Davis szerint Volodimir Zelenszkijék és szövetségesei gondosan igyekeztek elrejteni a haderő valós harci veszteségeit, és meglepően alacsony számokat adtak meg. Tehát a fent említett 170-190 ezer fő önmagában is „alulmérés” eredménye lehet, a 2023. december 31-i állapotot pedig egészen biztosan nem tükrözi.

A nyugalmazott ezredes a saját becslését éppen ezért a „közvetett bizonyítékokra”, elsősorban az ukrán elnök december végi bejelentésére és a mozgósítási törvény módosítási javaslatára alapozta. Zelenszkij félmillió fő bevonultatásának szándékáról beszélt, a jogszabály pedig leszállítaná a hadkötelezettség korhatárát, és eltörölné a korlátozottan alkalmas kategóriát, megnyitva a szolgálatot a legkülönfélébb testi és szellemi fogyatékkal élő emberek előtt.

Egy pap megáldja az ukrán katonákat. Sokak számára ez egyben az utolsó kenet
Egy pap megáldja az ukrán katonákat. Sokak számára ez egyben az utolsó kenet
Fotó: AFP / HENRY NICHOLLS

Az orosz nyelvű sajtó természetesen ráugrott Davis okfejtésére, és azzal egészítette ki, hogy Ukrajna volt miniszterelnöke, Mikolaj Azarov is azt állította egy nyilatkozatában: a haderejük körülbelül félmillió katonát veszít el 2023 végére.

Idézték továbbá Oleh Szoszkin ukrán politológust, aki azon véleményének adott hangot, mely szerint Zelenszkijék és a Nyugat azért kozmetikázzák az adatokat, mert a népharag egyszerűen elsöpörné a kijevi vezetést, ha az emberek valós képet kapnának a veszteségekről.

De vajon igaza lehet-e Davisnek?

Zaluzsnij szerint a helyzet

Itt három nyilatkozatot érdemes felidézni. Valamennyi Valerij Zaulzsnijtól vagy a környezetéből származik. Az ukrán főparancsnok a The Economistnak adott, november 1-jén közölt interjújában azt mondta: „Valószínűleg nem kerül sor egy mélységi és szépséges áttörésre”, mert ehhez hiányoznak a szükséges feltételek, a kellő erő.

A The Times néhány nappal később arról írt, hogy Zaluzsnij úgy véli: ideje leállítani az offenzívát, és Ukrajnának a jelenleg az ellenőrzése alatt álló területek megtartására kell koncentrálnia. Utóbb több nyugati elemző és névtelen kormányzati forrás is e mellett érvelt, mondván a ’91-es határok visszaállítása irreális céllá vált, és ez Kijev legjobb esélye a tűzszünetre.

Volodimir Zelenszkij bejelentése komoly felzúdulást váltott ki, Valerij Zaluzsnijt pedig megszólalásra késztette. A tájékoztatóján az újoncozást firtató kérdésre úgy felelt:

„Ami ezt a számot illeti, azt a következő évre alakítottuk ki. Figyelembe veszi a jelenlegi létszám fedezetét, az új katonai egységek megalakulását, valamint a 2024-ben várható veszteség-előrejelzéseket.”

Okkal feltételezhetjük, hogy az ukrán vezetés nem mondott le teljesen egy újabb ellentámadásról. Maga Zaluzsnij is utalt erre a fent említett interjúiban, amikor a F–16-osok fontosságáról beszélt: légi fölény nélkül nincs győzelem.

Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij főparancsnok terepszemlét tart
Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij főparancsnok terepszemlét tart. Támadni vagy védekezni? – ez itt a kérdés
Fotó: AFP / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / HANDOUT

Háborús létszámgazdálkodás

Az offenzívához tavaly 12 új dandárt állítottak fel nagyjából 35 ezer fővel, miközben a korábbi veszteségeket is sikerült pótolni – akkor még.

Viszont az év második felében egyre nagyobb problémát okozott a hadkiegészítés, amit a kényszersorozásokról szóló rémtörténetek megszaporodása épp úgy jelez, mint Kijevnek az az igénye, hogy az EU tagállamai toloncolják haza a korábban náluk menedéket kereső katonakorú férfiakat.

Ukrajnának azért is szüksége lehet a hadsereg létszámának növelésére, mert az oroszok is ezt teszik: Vlagyimir Putyin a múlt hónapban írta alá azt a rendeletet, amely 170 ezer fővel bővíti a keretet. Az orosz újoncok többsége persze nyilvánvalóan a finn határra kerül majd, hiszen annak védelmét korábban meggyengítették. Ám Helsinki most behívta az amerikaiakat, amire a Kremlnek muszáj válaszolnia.

Tehát a Zelenszkij által említett 500 ezer fővel Kijev a tavaly keletkezett és az idén várható veszteségeket akarja pótolni, valamint új alakulatok felállítását is tervezi. A „nagy tavaszi ellentámadás” 12 dandárja lehet a minimum, amire az ukrán vezetésnek egy újabb offenzív kísérlethez szüksége lesz, miközben legalább 150 ezer emberre csak ahhoz, hogy ellensúlyozza az orosz haderő bővítését.

Az elesettek tablója egy ukrán templomban. A holtakat csak a hozzátartozók tartják számon, az állam nagyrészt hallgat a veszteségekről
Az elesettek tablója egy ukrán templomban. A halottakat csak a hozzátartozók tartják számon, az állam nagyrészt hallgat a veszteségekről
Fotó: HANS LUCAS VIA AFP / HANS LUCAS / FREDERIC PETRY

Az elesettek és a sebesültek pótlására így 300–350 ezer fő marad. Itt a következőket kell szem előtt tartani: az augusztusi és az őszi harcok különösen intenzívek voltak. Az újoncokat nem csak besorozni kell, hanem felfegyverezni és kiképezni. Az F–16-osok zöme több tételben érkezik be 2024 első félévében. A nyugati támogatások egyébiránt akadoznak. Az Egyesült Államokban novemberben tartják a választásokat, és Ukrajna léte nagyban függ attól, hogy a Fehér Ház következő lakója miként viszonyul majd hozzájuk.

Mindent összevetve egy újabb áttörési kísérletre ukrán részről szeptember előtt nem igazán kerülhet sor. Ez azt is jelenti, hogy az év nagyobb részére arányaiban csekélyebb veszteséggel kalkulálhattak, mint amekkorát 2023 augusztusa óta elszenvedtek. A fent említett amerikai becslésből kiindulva, de a megváltozott körülményekre tekintettel a havi 15 ezer fős veszteség tűnik valószínűnek, ez 180 ezer halottat és sebesültet jelent 2024-re.

Ezek szerint a fennmaradó 120–170 ezer ember az a veszteség, amit a legutóbbi adatközlés óta az ukrán haderő elszenvedett. Ez összességében 290–360 ezer ember elvesztését jelenti 2022. február 24. és 2023. december 31. között. Persze csak akkor, ha az amerikai tisztviselők valós számokat súgtak meg az újságíróknak. Ha nem, akkor az igazság tényleg valahol a 400–500 ezres tartományban lehet.

Kapcsolódó írásaink