Külföld

Brüsszel kínai cégek szégyenpadra ültetésével fenyegette meg Pekinget

Ursula von der Leyen és Charles Michel arra akarja rákényszeríteni a kínaiakat, hogy segítsenek nyomást gyakorolni Oroszországra

Az EU több mint egy tucat kínai székhelyű vállalatot azonosíthat és esetleg szankcionálhat, amelyek olyan árukat szállítanak Oroszországnak, amelyeket az ukrajnai konfliktusban felhasználhatnak – közölték az unió vezetői Pekingben újságírókkal az Oroszhírek szerint.

Brüsszel kínai cégek szégyenpadra ültetésével fenyegette meg Pekinget
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője csütörtökön Kínában járt
Fotó: AFP/Hans Lucas/Union Europeenne

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője csütörtökön Kínában járt, ahol Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel találkozott.

Von der Leyen elmondta, hogy sürgette Hszit, hogy „akadályozzon meg minden olyan oroszországi kísérletet, amely a szankciók hatásának aláásására irányul”. Michel átadott a kínai vezetőnek egy listát 13 olyan vállalatról, amelyeket az unió azzal vádol, hogy „kettős felhasználású termékeket” értékesítenek Oroszországnak, és arra kérte, hogy azonnal foglalkozzon a problémával – írja a Politico alapján az Oroszhírek.

A portál szerint az Európai Tanács vezetője reményét fejezte ki, hogy Pekingben meghallgatják őket, és megteszik a megfelelő lépéseket.

Ellenkező esetre azzal fenyegettek, hogy az EU megnevezheti és megszégyenítheti a szóban forgó cégeket, és a tagállamoknak kell majd dönteniük arról, hogy milyen további lépéseket tegyenek.

Li Csiang miniszterelnök ennek ellenére a találkozó után leszögezte, hogy Kína ellenzi a piacgazdaság alapelveinek megsértését, és a gazdasági és kereskedelmi kérdések politizálását és titkosítását. Óvatosságra intette ugyanakkor Brüsszelt a korlátozó kereskedelempolitikák bevezetésében.

Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztériumi szóvivő a pénteki szokásos sajtótájékoztatón nem foglalkozott kifejezetten az uniós fenyegetéssel, de jelezte, hogy az EU a Kínával szembeni növekvő kereskedelmi deficitje 2020 és 2022 között megduplázódik, és csaknem 400 milliárd euróra emelkedik.

Az egyensúlyhiány a makrogazdasági környezet, a nemzetközi kereskedelmi feltételek és a két fél ipari struktúrájának eredménye – mondta, rámutatva, hogy a deficit megugrását nagyrészt az energiaárak és a geopolitikai tényezők befolyásolják. Az EU az egekbe szökött energiaköltségekkel szembesült, miután úgy döntött, hogy embargót rendel el az orosz kőolaj és földgáz behozatalára.

„Kína nem hibáztatható az EU ipari növekedésének nem megfelelő lendületéért, és az EU-nak nem kellene ezt ürügyként használnia arra, hogy kereskedelmi protekcionista intézkedéseket fogadjon el” – mondta Vang, aki szerint, ha az EU csökkenteni akarja az egyensúlyhiányt, akkor enyhíthetné a csúcstechnológiai termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat.

Kapcsolódó írásaink