Külföld
Financial Times: Lehet, hogy Ukrajna nem kapja meg Brüsszeltől az 50 milliárd eurót
„Az EU tagállamai messze vannak attól, hogy a december 14–15-i brüsszeli csúcstalálkozó előtt megállapodásra jussanak az unió közös költségvetésének feltöltéséről, beleértve az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót” – mondták a lapnak a tárgyalásokban részt vevő források.
A gazdasági lapnak egy magas rangú tárgyalópartnere elmondta, hogy az EU az ukrajnánai támogatásokról szóló kompromisszumra irányuló kísérleteit hátráltatja a jobboldali párt győzelme a hollandiai választásokon, valamint a német alkotmánybíróság nemrégiben hozott ítélete, amely korlátozta a német kormány költségvetését. Ugyanakkor a támogatásokról szóló végleges döntés várhatóan még a brüsszeli csúcstalálkozó előtt megszületik.
„ÚGY GONDOLOM, HOGY A BORÚLÁTÁS A KÉRDÉS KÖRÜLI ERŐSEN ELTÚLZOTT. NEM FOGJUK HAGYNI, HOGY UKRAJNA ÁLLAMCSŐDBE KERÜLJÖN” – TETTE HOZZÁ A TÁRGYALÁSOKBAN RÉSZT VEVŐ EGYIK MAGAS RANGÚ UNIÓS TISZTVISELŐ.
A lap szerint az Ukrajnának ígért 50 milliárd euró magában foglalja majd a támogatásokat, a „stratégiai technológiákba” történő beruházásokat, valamint az EU közös hitelkamatainak visszafizetésére szolgáló forrásokat.
A holland választási tanács december 1-jén tette közzé a választások végleges eredményét, amely szerint a Geert Wilders vezette Szabadságpárt nyerte a parlamenti választásokat az országban. A politikus korábban ellenezte az oroszellenes szankciókat és az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
November végén a német pénzügyminisztérium 2023 végéig befagyasztotta a további kormányzati kiadásokra vonatkozó költségvetést. Az intézkedés az ország különböző minisztériumainak szinte teljes költségvetési előirányzatát érinti, beleértve a kormány energia- és áramárakat leszorító intézkedéseinek finanszírozását, valamint a gazdasági stabilizációs alapot. A jövőben csak kivételes esetekben és az ország pénzügyminisztériumának jóváhagyása után lesz lehetőség további kifizetésekre.
A lépés a német alkotmánybíróság korábbi döntését követi, amely jogellenesnek találta a 2021-es pótköltségvetésből a koronavírus-járvány leküzdésére szánt 60 milliárdos le nem hívott hitelalap átcsoportosítását az éghajlatvédelmi alapba. A bíróság ítéletében az úgynevezett „adósságfék” hatályos szabályára hivatkozott, amely megakadályozza az állam adósságköltségvetésének túlzott növelését.
