Moszkva így kezelne egy Belarusz elleni támadást

„Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen kijelentette, hogy amennyiben Belaruszt támadás éri, azt Oroszország elleni támadásként fogjuk kezelni. Az Oroszországi Föderáció katonai doktrínája ilyen esetben az összes fegyverünkkel való válaszlépést vonja maga után” – jelentette ki Grizlov, nyilvánvalóan utalva a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

Oroszország és Belarusz fokozta katonai együttműködését a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus során. Az év elején Oroszország bejelentette, hogy nukleáris fegyvereit Belaruszba telepíti, miután Minszk többször kérte ezt. A belarusz vezetés az országgal szembeni agresszív nyugati politikára és az amerikai atomfegyverek által jelentett fenyegetésre hivatkozott, amelyeknek Washington európai szövetségesei adnak otthont.

Az utóbbi időben Belarusz és Lengyelország kapcsolatai fokozatosan megromlottak a 2020-as belarusz elnökválasztást követően, amely tömeges tüntetéseket váltott ki az országban, miközben az ellenzék vitatta a választás eredményét. Varsó, valamint az EU nyíltan támogatta az ellenzéket, amely végül sikertelenül próbálta megbuktatni Aljakszandr Lukasenka elnököt.

Az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus nyilvánvalóan tovább rontotta a feszült kapcsolatokat. Lengyelország élesen reagált az orosz atomfegyverek telepítésére, és többször is riadót fújt a Wagner csoport állítólagos tevékenysége miatt, amikor az orosz katonai magáncéget a június végi sikertelen felkelést követően Belaruszba telepítettek.

Varsó azt állítja, hogy a Wagner egyre aktívabb a határa közelében, Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig azt állította, hogy ezek „kétségtelenül egy közelgő hibrid támadás felé tett lépések Lengyelország területén”. Belarusz azonban tagadta ezeket az állításokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy Varsó maga „súlyosbítja” a helyzetet az USA nevében.