Külföld

Az oroszok már a Dunát is lövik

Gabonacsatával lép közelebb a háború

Az ukrán–orosz konfliktus jelentős eszkalációjaként is felfogható, hogy orosz drónok bombázták hétfőn a moldovai–ukrán–román közös határhoz közeli, Duna-parti Reni nemrég felújított gabonatárolóját és Izmajilt, Ukrajna legjelentősebb dunai kikötőjét. A folyam túlpartja ezen a szakaszon Romániához tartozik. Miközben a brüsszeli sajtó az állítólagos afrikai szállításokat siratja, a közép-európai gazdák kézzel-lábbal tiltakoznak a rájuk zúduló „molyos és penészes” ukrán gabona dömpingje ellen – írta meg a hirado.hu.

Az oroszok már a Dunát is lövik
Képünk illusztráció
Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP

A támadásra alig néhány héttel azután került sor, hogy Ukrajna nekilátott, hogy felújítsa régebbi dunai kikötőit és a kikötővárosok mentén elhelyezett gabonatárolóit. A két várost, amely a szovjet korszakban jelentős kereskedelmi központ és átkelőhely volt, az ukrán állam mindeddig elhanyagolta.

Objektum doboz

Genovai erőd, török fészek

Kijev most azért fogott neki az ország legnagyobb régiójában, a 33 ezer négyzetkilométeres úgynevezett Odesszai területen fekvő kikötők felújításának, hogy valamiféle egérutat nyerjen a gabonaegyezményt felmondó Oroszország által blokád alá helyezett kikötőkben (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) rekedt gabonaszállítmányai számára.

A megtámadott dunai kikötők stratégia jelentőségű pontokon fekszenek. Ezt már a genovai hajósok is felismerték, akik a 12. században erődöt építettek a mai Izmajilnél. Később az Oszmán Birodalom erősítette meg az Oroszország számára sokáig bevehetetlen Duna-parti erődöt.

Moszkva a 19. század folyamán hatalmába kerítette a települést, és azt Tucskov névre keresztelték.

A 2011-ben 75 ezer főt számláló Izmajil a szovjet állam szétesése után Ukrajnához került. Ma itt állomásoznak az Ukrán Haditengerészet és a határőrség parti őrhajói, melyek Ukrajna dunai határát őrzik.

Galac csak 13 kilométer

Bár a Duna legutolsó szakaszán, a fekete-tengeri torkolatnál a folyó mindkét partja Ukrajnához tartozik, a kiépített kikötők feljebb húzódnak, ahol a folyás szerinti jobb part Romániaé, ám a kiépített tárolók, nagyobb települések inkább a Duna bal partján, Ukrajna területén találhatók. Ilyen a hétfőn szintén intenzíven támadott Reni városa is. A 17 ezer fős település kikötőjét hétfőn több kamikazedrón támadta meg, és rakétatámadások is érték a települést.

A légitámadás Románia biztonságát is fenyegette. Az eset kapcsán a román média a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka négy órán keresztül (iráni) Sahid–136-os, önmegsemmisítő drónokkal támadta Ukrajna dunai kikötői infrastruktúráját. Az Adevarul című román lap szerint „a támadásnak az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail és Reni kikötője volt a célpontja, utóbbi a román–moldovai–ukrán hármas határnál található, légvonalban alig 13 kilométernyire a több mint 200 ezer lakosú romániai Galactól”.

A támadásban hét ember sérült meg, egy gabonát tartalmazó hangár megsemmisült, a rakománytároló terminálok megrongálódtak, és tűz ütött ki a kikötő egyik műszaki létesítményében – idézi a Politico című brüsszeli lap Oleg Kipert, Odessza terület kormányzóját. A sérültek közül egyikük állapota válságos. Az ukrán hatóságok nem pontosították, hány drón találta el célpontját.

Putyin: mindössze 3 százalék a rászoruló államoké

Oroszország azóta bombázza Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, hogy egy hete hivatalosan is kilépett az orosz–török–ukrán gabonaszállítási egyezményből. A megállapodás biztosította, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is gabona- és olajosmagexportot folytasson. A Kreml által az afrikai vezetőkkel a héten tartandó csúcstalálkozó előtt közzétett véleménycikkében Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélte az úgynevezett gabonaalkut, amely lehetővé tette az ukrán exportot. Az orosz államfő rámutatott: a fekete-tengeri gabonaüzlet keretében szállított gabonának mindössze 3 százaléka jutott ténylegesen a fejlődő országokba.

A Politico siet megcáfolni ezeket az állításokat. A lap szerint „a kezdeményezés lehetővé tette, hogy a Világélelmezési Program több mint 725 ezer tonna búzát szállítson az Afganisztánban, Etiópiában, Kenyában, Szomáliában, Szudánban és Jemenben élő rászorulók megsegítésére.

Piszkos és génmódosított, mi az?

A távoli kontinensekért látványosan aggódó brüsszeli lap viszont még csak említést sem tesz arról, hogy Közép-Európa államai mindeközben éppen az ukrán gabonafélék importtilalmának meghosszabbítása érdekében fognak össze, hiszen a térségre zúduló – ráadásul nem GMO-mentes, viszont kritikusan rossz minőségű, emberi fogyasztásra alkalmatlan – olcsó ukrán gabonadömping tönkreteszi a régió országainak termelőit.

Kapcsolódó írásaink