Külföld
Így lehet megtörni a Soros-birodalmat – Spanyolország dönteni fog
A nyárnak hátralévő része igencsak forró lesz Spanyolország. Na, nem az időjárás miatt, a rekkenő hőség nem csak az Ibériai-félszigetet, hanem az egész kontinenst is el fogja árasztani, legalábbis az előrejelzések szerint. A politikai csatározások a csúcsra érnek most vasárnap, ugyanis rendkívüli előrehozott parlamenti választásokat tartanak az országban. Spanyolországban ilyen szokatlan időben még nem volt voksolás, a hőmérséklet mostanság 40 fok körül van a déli órákban, a 48 millió lakosból legalább 10 millióan már szabadságon vannak. Többek között ezért is bírálták sokan a július 23-dikai választási időpontot.
Pedro Sánchez mégis úgy döntött, hogy a polgárok, ha tetszek, ha nem, járuljanak az urnákhoz. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) miniszterelnöke előre menekült. A májusi önkormányzati választásokon ugyanis PSOE vereséget szenvedett a jobbközép Néppártól (PP). Ha kormányfő kivár, és az eredeti tervek szerin decembere írja ki az erőpróba időpontját, akkor kiteszi pártját a további politikai amortizációnak, a jelenleginél is jóval kisebb esélye maradt volna a jó szereplésre.
Spanyolországban részben polarizálódott a politikai szféra. A baloldalon állnak a szocialisták, míg a jobboldalon a konzervatívok. Az előrejelzések szerint a két nagy tömörülés egyike sem fog abszolút többséget szerezni a 170 tagú parlamentben. A PP a szavazatok 32-34, a szocialisták pedig 28-29 százalékra számíthatnak a BBC felmérése szerint. Így a konzervatívok a keményebb jobboldali vonalat képviselő Vox-ra – 13-14 százalékon áll –, a szocialisták a 15 szélsőbaloldali csoportot tömörítő. Sumartra – jelenleg 12-13 százalékot jósolnak az alakzatnak – számíthat, mint koalíciós partnerre.
A szocialisták ideológiailag és világnézetileg már régen eltávolodtak a klasszikus baloldali eszméktől és teljesen beleálltak a vadliberalizmus globális fősodrába. Nagyon is jellemző, hogy amikor 2019-ben a szocialisták nyertek a választásokon, Alexander Soros volt az első külföldi vendég, akit Pedro Sánchez fogadott.
Tulajdonképpen a vadliberalizmus ágyazott meg a szocialisták májusi önkormányzati választási vereségének. A választás kampány napirendjén a jobboldali kritikák özöne fogalmazódott meg a szocialistákkal szemben. A PP élesen bírálta a szocialistáknak az LMBT aktivistákkal szembeni megengedő politikáját, a transzneműek jogairól szóló törvényeit, a több jogszabállyal is megkönnyített nemváltoztatást, valamint az abortusz liberalizálását. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy a kormány csökkentette ezer erőszaktevő börtönbüntetésének időtartamát.
A jobboldal kihasználta a spanyolok körében jelentkező elutasítását azokkal az elítéltekkel szemben, akiket szeparatizmus vádjával küldtek rács mögé. A baloldal sok szeparatistának – a katalánokról és a baszkokról van szó – amnesztiát adott. Sánchez meg is kapta a „hazaáruló” minősítést.
A PSOE mindezt tette egy mélyen katolikus országban, ahol most a társadalom vallásos és konzervatív része azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy megfakult népszerűségén erőszaktevőkkel, LMBT aktivistákkal és szeparatista gyilkosokkal szövetkezve akar javítani. A PSOE egyik helyi szövetségese az a EH Bildu, amely szorosan kötődik a betiltott baszk szeparatista terrorszervezethez, az ETA-hoz. Az EH Bildu képviselői jelölt listáján az ETA 44 elítélt tagja szerepel, közül hetet gyilkosságért küldtek rács mögé. Vagyis Sánchez, mint egy jó Soros tanítvány, maga köré gyűjtötte a társadalom összes, a hagyományos és törvénytisztelő életformát elvető csoportját, mindehhez járul még az állami „migránssimogatás” is. A Vox pedig frontális támadást intézett a kormány „laza” bevándorlás politikája ellen. Nevezetesen nem akarja, hogy Spanyolország több illegális migránst fogadjon be.
A 12 százalékos munkanélküliség problémája is napirendre került. Májusban, éppen az önkormányzati választások idején Spanyolországban volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya az egész Európai Unióban.
A baloldali miniszterelnök „ideológiai csomagja” megkapta a Sanchismo nevet. A jobboldal pedig úgy teszi fel a választóknak a kérdést: Spanyolország, vagy Sanchismo?
Éppen ezért a vasárnapi választás túlmutat Spanyolország határain. Az eredmény elhozhatja a liberálisok befolyásának csökkenését Európában, ami jelezheti azt is, hogy fordulat áll be a kontinens politikai széljárásában. Idén még két uniós tagországban lesz parlamenti választás. Szeptemberben Szlovákiában, októberben Lengyelországban, jövőre pedig Ausztriában. Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártnak komoly esélye van arra, hogy hatalmon maradjon. Igaz a Soros szervezetek mindent megtesznek, hogy ez ne így legyen. Szlovákiában nagy valószínűséggel Robert Fico visszakerül a hatalomba, az előző liberális kormány már meg is bukott, jelenleg ügyvezető kabinet irányítja az országot. Ausztriában pedig határozottan erősödik az élesen bevándorlás ellenes Szabadság Párt. A jövő év választási menetrendjéhez tartozik, hogy európai parlamenti választások lesznek.
Nem mindegy, hogy a négy tagállami erőpróba milyen irányba dől el. Ha minden esetben jobboldali győzelem születik és a konzervatív erők kapnak felhatalmazást kormányalakításra, akkor meg lehet törni a jelenlegi Sorosék által vezérelt vadliberalizmus túlburjánzott jelenlétét az Európai Parlamentben.
Ennek a lehetőségnek a megvalósítása felé vezető úton a spanyol választás lesz az első állomás.
