Szijjártó Péter: A világ ismételt blokkosodása akadályozza a legégetőbb globális kihívások megoldását + VIDEÓ

A tárcavezető az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának magas szintű ülésére érkezve kiemelte, hogy a világszervezet 2015-ben fogadta el fenntartható fejlődési céljait, hogy válaszokat találjanak a bolygó megőrzésével összefüggésben felmerülő „elképesztő kihívásokra”, ezek azonban mára sajnos egészen más „fénytörésbe” esnek.

„Ha az elmúlt nyolcvan évet tekintjük, akkor a globális biztonság most van a legnagyobb veszélyben, a harmadik világháború kitörésének veszélye ugyanis nagyobb, mint bármikor korábban” – mutatott rá.

„A terrorfenyegetettség globális szinten egyre magasabb szintre kerül, illetőleg látjuk, hogy a nukleáris képességekre hivatkozás egyre szégyentelenebbül és egyre nyíltabban zajlik” – tette hozzá.

Majd sérelmezte, hogy ezek a súlyos biztonsági kockázatok egyfelől a világ ismételt blokkosodásához vezetnek, másfelől elterelik a figyelmet a legfőbb fenntarthatósági kihívásokról. Hangsúlyozta, hogy ráadásul ez a kettő összefügg, és egyfajta ördögi kört alkot, mivel a blokkosodás lehetetlenné teszi a környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését.

„Mi a magunk részéről ma is amellett érvelünk, hogy a világ blokkosodása helyett az összeköttetések időszaka jöjjön el, hogy a világ vezetői még az utolsó lehetséges pillanatban észszerű döntést hozzanak, és a világot ne a blokkosodás, hanem az összeköttetések irányába mozdítsák el” – szögezte le.

„Ha a világ országai, főleg a legnagyobbak, legerősebbek nem tudnak kulturáltan együttműködni, akkor az előttünk álló, legégetőbb kihívásokra sem fogjuk megtalálni a választ” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ENSZ ma a víz- és a biztonságos energiaellátás kérdéseit veszi napirendre, amelyek hosszú távon a legfontosabbak, ugyanis ezek nélkül „semmi sincs”.

Aláhúzta: Magyarország e két területen különösen erőteljes elköteleződéseket tett, hogy hozzájáruljon a vízhiány okozta válságok megelőzéséhez és a biztonságos energiaellátási formák kidolgozásához.

A vízhiányról szólva a technológia fontosságát emelte ki, és emlékeztetett, hogy hazánkban kifejlesztett technológiákat használnak a vízgazdálkodásban a világ számos pontján Délkelet-Ázsiától Afrikáig.

„Mi, magyarok készek vagyunk arra, hogy kivegyük a részünket a vízválságok elhárításából, hiszen ne felejtsük el, ha a világ valamely részén tartós vízhiány lép fel, akkor onnan az emberek megindulnak” – mondta.

„A migrációs hullámokat meg kell előzni, és a migrációs hullámok megelőzése érdekében a vízválságokat is meg kell előzni” – szögezte le.

A miniszter végezetül úgy vélekedett, hogy a fenntartható, hosszú távú energiatermelésre kizárólag az atomerőművek jelenthetnek választ.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország a paksi bővítéssel évi 17 millió tonnával csökkentheti majd a szén-dioxid-kibocsátását.

Illetve közölte, hogy számos világpolitikai és világgazdasági fórumon nem a tények alapján zajlik a vita a kérdésről, majd reményét fejezte ki, hogy az ENSZ a továbbiakban is kivétel marad ezen a téren.

„Reméljük, hogy az ENSZ fel fog lépni annak érdekében, hogy a világ növekvő lakosságának biztonságos energiaellátása érdekében érjen véget a nukleáris energiát érő, negatív diszkrimináció” – hangsúlyozta.