Külföld
Az oroszellenes szankciók miatt több ország hazaszállítja aranytartalékát Nyugatról
Oroszország 640 milliárd dollár értékű arany- és devizatartalékának csaknem felét fagyasztotta be tavaly a Nyugat, az ukrajnai konfliktus miatti számos szankciós csomag részeként

A jelentés szerint a tavalyi pénzpiaci hullámvölgyből eredő széles körű veszteségek az állampapír-kezelőket arra késztették, hogy alapvetően újragondolják stratégiáikat a magasabb inflációtól és a további geopolitikai feszültségektől való félelem közepette.
A felmérés kimutatta, hogy a részt vevő 85 szuverén befektetési alap és 57 központi bank több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az infláció most magasabb lesz a következő évtizedben, mint az elmúlt évtizedben.
A központi bankok „jelentős része” a jelentések szerint aggódik az Oroszország elleni szankciók által teremtett precedens miatt.
A válaszadók közel 60 százaléka szerint ez vonzóbbá tette az aranyat, míg 68 százalékuk tartja otthon a tartalékokat, szemben a 2020-as 50 százalékkal.
„Ha az én aranyam, akkor az én országomban akarom tartani (volt) az a mantra, amelyet az elmúlt egy évben vagy egy év során láttunk” – mondta Rod Ringrow, az Invesco hivatalos intézményekért felelős vezetője, aki a jelentést felügyelte.
Ringrow értékelését megerősítve az egyik központi bank név nélkül nyilatkozott a Reutersnak: „Londonban tartottuk (az aranyat)… de most visszatelepítettük a saját országunkba, hogy biztonsági eszközként és biztonságban tartsuk.”
Oroszország 640 milliárd dollár értékű arany- és devizatartalékának csaknem felét fagyasztotta be tavaly a Nyugat, az ukrajnai konfliktus miatti számos szankciós csomag részeként.
Moszkva elítélte vagyonának befagyasztását, lopásnak minősítve a Nyugat azon tervét, hogy ezeket a pénzeszközöket kisajátítsa, és megtorló intézkedésekre figyelmeztetett.
Az Ivesco tanulmánya kimutatta, hogy a geopolitikai aggodalmak a feltörekvő piacokon rejlő lehetőségekkel együtt egyes központi bankok körében is elmozdulást váltottak ki az amerikai dollártól.
A megkérdezettek hét százaléka állítólag úgy véli, hogy a növekvő amerikai adósságállomány szintén negatívan hat a dollárra, de a többség még mindig nem lát alternatívát a dollár mint a világ tartalékvalutája helyett.