A zavargásokat elfojthatná a párbeszéd?

Gladden Pappin szerint a franciaországi események egyik fő kiváltó oka az lehet, hogy az utóbbi két évben jelentkező gazdasági nehézségek és áremelések, köztük az élelmiszer-infláció megugrása miatt drasztikus, 17 százalékos belső fogyasztáscsökkenés következett be; így az egyébként is megélhetési gondokkal és munkanélküliséggel küzdő rétegeket könnyen utcára tudta vinni a rendőri túlkapás áldozatául esett fiatalember halála.

Az MKI elnöke úgy látja, hogy az amerikai „Black Lives Matter” (A Fekete Életek Számítanak, BLM) mozgalom mögött egy már korábban is jól szervezett politikai mozgalom és igen jelentős médiatámogatás állt, amely pillanatok alatt felgyorsította az eseményeket; Franciaországban viszont jóval kisebb az utcai zavargók mögötti társadalmi támogatottság, így további társadalmi párbeszédre van szükség.

Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa hozzászólásaiban azt mondta, hogy a francia társadalompolitika a származás és a vallási háttér kizárásával, valamint a pozitív diszkrimináció helyett a semleges állampolgári neveléssel arra épít, hogy aki tiszteli a törvényt és igyekszik, az előbbre juthat a társadalmi ranglétrán és jobban élhet. Az alacsonyabban iskolázott vagy munkanélküli, külvárosi rétegek azonban a sikerélmények híján leszakadtak, így ma már az a kérdés, bevonhatók-e még a társadalmi párbeszédbe.

Ezt jelentősen megnehezíti, hogy a többségi társadalom és a szegény rétegek között is, valamint a külvárosiak és a rendfenntartó erők között is hiányzik a kölcsönös bizalom, és mindkét oldalon sokan félnek a másiktól. Soós Eszter Petronella szerint a fiatalok pozitív hozzáállását és a bizalmat az oktatás alapozhatná meg; és noha évek óta társadalmi vita folyik ezekről a kérdésekről, kíváncsian várja a közeljövő megoldási javaslatait.

Speidl Bianka, a Századvég vezető kutatója úgy vélte: a Nyugaton kialakult posztliberális társadalmak egyik problémája az, hogy a szólásszabadságnak köszönhetően bármi meglehet és elmondható; így szélsőséges megnyilvánulások esetén a többségi társadalomban is félelem alakulhat ki, mert veszélyben érzi a saját értékeit, a bevándorló hátterű rétegek viszont úgy érzik, hogy a többség nem tesz értük eleget. A növekvő feszültség miatt felkelések törhetnek ki, de szerinte azt a kérdést is fel kell vetni, miért nem áll meg valaki egy rendőri igazoltatás esetén; miközben a túlkapást elkövető rendőr felelőssége sem kerülhető meg.

Speidl Bianka rámutatott arra is, hogy ezekben a társadalmakban a kisebbség egyes köreiben divat ellenállni bármilyen hatósági vagy akár állami intézkedésnek; így nem meglepő, hogy a lázadó csoportok közelében azonnal megjelennek az anarchisták és egyes nem kormányzati szervek, valamint az iszlamista szélsőségesek.