Számos kockázatot rejt magában Ukrajna nyugati integrációja

– Ukrajna „kedvezményes” belépője az Európai Unióba és a NATO-ba állandó vitatéma a háború 2022. február 24-i eszkalációja óta. Kijev és támogatói általában azt hangoztatják, hogy mindkét szervezet sokat nyerne az integrációval. De mit is?

– Ukrajna alapvetően úgy tekint a jelenlegi háborúra, mint amelyet Európa, illetve az egész nyugati civilizáció védelmében is vív. Ennek nyomán pedig úgy vélik, joggal várhatják el, hogy teljes jogú taggá válhassanak az euro-atlanti térség integrációs szervezeteiben, ráádásul ezáltal effektívebben tudnának szerepet vállalni annak kollektív biztonsági rendszerében, egyfajta keleti védőbástyaként. Más kérdés, hogy jelenleg éppen egy aktív konfliktus válna közös üggyé, ha Ukrajna integrálódna, ahogy az is vitatható, hogy Ukrajna teljes körű integrációja a konfrontáció csökkenéséhez vagy növekedéséhez járulna hozzá. Persze a lényeges az, hogy milyen stratégiai döntések születnek, és ebből a szempontból nézve bármiféle integráció csupán eszköz. Például, ha a Nyugat növelni akarná a konfrontációt, akkor beveheti Ukrajnát a NATO-ba még a háború aktív szakaszában, amellyel kötelezettségei keletkeznének. Vagy éppen ellenkezőleg, ha a háború lezárása lehet a cél, akkor végleg elvághatják Kijev NATO-csatlakozásának útját, de esetleg az EU-tagsággal vagy annak fenntartott ígéretével „kompenzálhatnák”.

– Hogyan hatna Magyarországra az ukrán csatlakozás? Kezdjük talán az újjáépítés és a felzárkóztatás költségeivel.

– Ez jelenleg teljesen megjósolhatatlan, hiszen fogalmunk sincs, mikor és milyen állapotban, egyáltalán milyen területekkel kerülhetne be Ukrajna az Európai Unióba. Az újjáépítés viszont más kérdés, az a tagságtól függetlenül is érinteni fog minket, hogy milyen formában, az viszont szintén kérdéses, hiszen az unió álláspontja pénzügyi kérdésekben az elmúlt időszakban meglehetősen kiszámíthatatlan, ahogy azt tapasztalhatjuk.

– A gazdasági kérdéseknél maradva: számtalan külföldi befektető választotta Magyarországot az elmúlt évtizedben. Sorra nyíltak a gyárak, üzemek. Ipari és kereskedelmi szempontból békeidőben jelenthetne-e veszélyt, konkurenciát számunkra a tengeri kijárattal és a Lengyelországon át Nyugat-Európa és a Baltikum felé vasúti összeköttetéssel rendelkező Ukrajna?

– Ebből Magyarországnak előnye éppúgy származhatna, mint hátránya. Magyarországnak nem titkolt célja, hogy fontos szerepet vállaljon a Kelet és Nyugat közötti kontinentális kereskedelmi hálózatokban, ebben pedig Ukrajna is partner lehetne. Problémát az jelenthet, ha egyrészt Ukrajna keleti határainál tartósan fennáll majd a feszültség, hiszen ezáltal a kelet–nyugati irányú kereskedelem lehetőségei jelentősen csökkennek, illetve ha Ukrajna és Magyarország kapcsolata tovább romlik.

– Tekintettel a visegrádi országok megosztottságára, Ukrajna méreteire és Lengyelország, valamint a Baltikum Kijev melletti elköteleződésére, hogyan rajzolhatná át az EU politikai térképét az integráció, milyen szövetségi rendszerek jöhetnének létre, vagy válhatnának súlytalanná?

– El kell választani egymástól az Európai Unión belüli politika és a geopolitika terepét. Ukrajna az EU-n belül kétféle szerepet is játszhatna, hiszen népessége révén relatíve nagy súllyal lenne jelen az intézményekben. Így a hipotetikus csatlakozása esetén lehetne eszköz is egyes nyugati államok kezében, hogy a „renitensekkel” szemben még nagyobb súlyt szerezzenek, másrészt akár maga is renitenssé válhatna, és így akár ellensúlyozhatna egyes brüsszeli törekvéseket. Ez valószínűleg szituatív jelleggel változna, és egyébként is csak feltételezés, hiszen egyelőre nincs eldöntve, hogy Ukrajna csatlakozna az EU-hoz. Vélhetően jó ideig nem fog még. Ami a jelenleg is látható tendenciákat illeti, minél tovább folytatódik az ukrajnai háború, annál mélyebbek lehetnek az abból fakadó nézetkülönbségek hatásai is az egyes országok között.

– Milyen egyéb hatásai lehetnek Ukrajna esetleges EU-csatlakozásának, amelyet eddig nem értettünk. Akár a közbiztonság tekintetében vagy az élet más területein?

– Fontos lehet, hogy az EU-csatlakozás esetén az elmúlt másfél évben Ukrajnát elhagyó lakosok többsége vélhetően nem térne már haza, hanem végleg megtelepedne valamelyik európai országban. Ez persze jelen helyzetben Ukrajna számára lenne kedvezőtlenebb, hiszen az ország helyreállítása során vélhetően szükség lesz majd az országot elhagyó, gyakran magasan képzett és munkaképes korban lévő lakosokra. A másik lehetséges probléma az országból esetlegesen kiáramló fegyverek kérdése lehet.