Komoly viták várhatóak a holnap kezdődő uniós csúcson, de megkapja-e Ukrajna az újabb segélyt?

„Addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell” – hangoztatta többször is Ursula von der Leyen korábban. Az Európai Bizottság elnöke mindezt úgy képzeli el, hogy az eddigi 72 milliárd euró után még további ötvenmilliárd eurót (több mint 18 ezer milliárd forint) kér a tagállamoktól Ukrajna támogatására. Emellett a brüsszeli bürokrácia működtetésére is többletforrást vár, valamint több pénzt fordítana a migránsok befogadására is.

Brüsszel a tagállamok sarcolásával pótolná az Ukrajnára elköltött pénzt – írta szerdán a Magyar Nemzet. A brüsszeli elit minden eszközt bevet azért, hogy az ukrajnai háború finanszírozása miatt rohamosan kiürülő uniós kasszát a tagállamok sarcolásával töltse fel. Brüsszel elköltötte a pénzét Ukrajnára. A koronavírus-járvány, az infláció és a háború nehéz pénzügyi helyzetbe hozta az Európai Bizottságot, a költségvetése több sebből is vérzik. Eközben szó sincs takarékosságról, sőt az EU-bürokraták folyamatosan emelik a saját, egyébként is sokmilliós fizetésüket – közölte a lap.

Az elmúlt napokban a Politico is több cikket közölt, amelyek ezt alátámasztják.

Nettó 12 millió forint Von der Leyen fizetése.

Egy brüsszeli képviselő havi tiszteletdíja tavaly átszámítva csaknem hárommillió forintra emelkedett. De ez közel sem a teljes jövedelmük. Az uniós képviselők ugyanis a fizetésük mellett az egyéb költségeikre is juttatásokat kapnak. Ez elérheti a havi 1,8 millió forintnak megfelelő összeget. Ráadásul az EP-képviselőknek 120 ezer forint napidíj is jár a munkájukért. Így nettó havi jövedelmük a juttatásokkal együtt elérheti a 14 ezer eurót vagyis az 5,5 millió forintot.

Az EP-képviselőknél csak a brüsszeli felső vezetők keresnek jobban. Ursula von der Leyen fizetése például a jövő hónaptól – átszámítva – már bruttó 12 millió forintra nő.

Felmerül a kérdés, hova tűnt el az Európai Unió pénze, miközben több tagállam, így Magyarország és Lengyelország sem kapta meg a jogosan járó forrásokat – erről a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádióban.

Halkó Petra emlékeztetett: a bizottság többletbefizetést kér a tagállamoktól Ukrajna támogatása miatt, csakhogy ez főként hitelekből állna, ami csak tovább növelné EU eddigi adósságait, végül pedig csődbe vinné azt.

„Az Európai Unió egy nagyon komoly adósságspirálba fog kerülni, el fog adósodni, csődbe fog kerülni egy adott ponton, mert nem lesz képes kezelni ezt a fajta kintlévőségét közgazdaságilag. Ezt az adósságát pedig valakinek majd fel kell vásárolni, és ezért a felvásárlásért úgymond az Európai Unió a szuverenitásával, az önállóságával, az autonómiájával lesz hajlandó fizetni” – hangsúlyozta Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Komolytalan, vitára alkalmatlan és felháborító.

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán fejtette ki álláspontját. Úgy fogalmazott: „Komolytalan, vitára alkalmatlan és felháborító Brüsszel költségvetési javaslata.”

A magyar kormányfő Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint a horvát, a szlovák, a svéd, a belga és luxemburgi miniszterelnökkel is egyeztetett videókonferencián. Úgy fogalmazott:

„Az nem megy, hogy Brüsszel újabb, 50 milliárd eurós támogatást nyújtana Ukrajnának, miközben a háború kezdete óta küldött EU-pénzek felhasználásáról nem tudunk semmit.”

Leszögezte: Brüsszel újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, miközben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja. Ez elfogadhatatlan.

Majd hozzátette: Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná az illegális bevándorlást, újabb milliárdokat akar költeni az illegális migránsok Európába telepítésére. Mindezeken felül pedig a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére további eurómilliárdokat venne el a tagállamoktól a bizottság.

Orbán Viktor a bejegyzését azzal zárta: „Ez felháborító!”

Migrációs paktum.

Migrációs megállapodásra készül az Európai Bizottság Tunéziával. Brüsszelben olyan egyezség tervezetén dolgoznak, amely a 2016-ban született Törökországgal kötött migrációs paktumhoz hasonló. Ursula von der Leyen az uniós csúcs előtt a tagállamok vezetőihez írt levelében azt ígérte, a Tunéziával kötendő megállapodás modellként szolgálna hasonló jövőbeli egyezségekhez.

Nem ez lesz az első migrációs megállapodás, amit az EU egy harmadik országgal köt, és eddig egyik sem jelentett tartós megoldást a menekültügyi problémákra.

Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója elmondta, azt várják a megállapodástól, hogy Tunézia megállítja vagy legalábbis lefékezi az Európa felé tartó menekültáradatot, cserébe az unió komoly anyagi támogatást nyújt Tunéziának.

Tunézia jelenleg a leggyengébb láncszem migrációs szempontból, innen indul el a legtöbb hajó menedékkérőkkel az Európai Unió felé, és közben az ország komoly anyagi és politikai gondokkal is küzd.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy politikailag és gazdaságilag is valahogy stabilizálja a helyzetet Tunéziában, és ezzel talán sikerülhet megelőzni egy újabb onnan érkező migránsáradatot.

Kiemelte, hogy az EU ajánlatának értelmében az unió Tunéziának egy 900 millió eurós pénzügyi csomagot nyújtana, plusz 150 millió eurós azonnali költségvetési támogatást, ha aláírják a megállapodást. Rámutatott, hogy úgy tudni, Olaszország akkor hajlandó támogatni a migránskvótát, ha az említett megállapodás megszületik.

A tudósításból kiderül, hogy további 100 millió eurót különítenének el migrációs célokra, például határőrizetre, mentésre, illetve az illegális bevándorlók visszaküldésére Tunéziába.

Baraczka Eszter rámutatott, hogy nem olyan egyszerű ez a feladat, hiszen a tunéziai elnök többször is kijelentette, hogy országa nem lesz az Európai Unió határőre. Sokak szerint viszont van az a pénz, amiért mégis az lesz, de kritika éri az Európai Uniót is, amiért tárgyal az autokratikus vezetővel.