Külföld

Sűrű műanyagzápor hullhat Párizsra a jövő héten

A műanyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre nőttek az elmúlt években, és számos kutatás született a témában

Sűrű műanyagzápor hullhat Párizsra a jövő héten az első műanyagszennyezési időjárás-előrejelzés szerint – hívták fel a figyelmet egy még ki nem adott tanulmány szerzői csütörtökön.

Sűrű műanyagzápor hullhat Párizsra a jövő héten
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Hans Lucas/Maylis Rolland

Az új meteorológiai jelentés pont kapóra jön, miután a francia fővárosban 175 ország diplomatái üléseznek hétfőtől abból a célból, hogy megállapodást kössenek a műanyagszennyezés korlátozásáról.

Bár Párizs fölött valójában derült égbolt várható a következő napokban, a levegőben akár a napi 40-48 kilogrammot is elérheti a mikroműanyag-részecskék tömege – mutattak rá a tanulmány szerzői.

„A műanyagszemcsék apró részecskékre töredeznek a környezetben, és ez a mérgező koktél a szervezetünkbe kerül, ahol úgy károsítja az egészségünket, hogy közben mit sem sejtünk róla” – hívta fel a figyelmet Marcus Glover, a műanyagkutatással foglalkozó ausztráliai Minderoo alapítvány munkatársa.

A műanyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre nőttek az elmúlt években, és számos kutatás született a témában, amelyek dokumentálták a mikroműanyagok szerteágazó jelenlétét.

Mikroműanyag-részecskéket találtak például az Északi-sark közelében elnyúló jégtakaróban és az óceán legmélyén élő halak bélrendszerében.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a műanyaghulladék évente több mint egymillió tengeri madarat és százezer tengeri emlőst öl meg. A kék bálnák naponta akár tízmillió mikroműanyag-részecskét is elfogyaszthatnak.

Mikroszkopikus méretű műanyagdarabokat mutattak ki az emberi vérben, az anyatejben és a méhlepényben.

A mikroműanyagokban található vegyi anyagokat a rák, a reprodukciós problémák és a DNS-mutációk megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe állatkísérletek során. Az emberi egészségre vonatkozó adatok egyelőre hiányoznak.

Christos Symeonides, a Minderoo kutatója szerint leginkább a tíz nanométer és egy mikrométer közötti mikroműanyag-részecskék miatt kellene aggódnunk. Ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel hatolnak át biológiai membránjainkon, és jutnak be a szövetekbe, beleértve az agyszövetet a vértől elszigetelő vér-agy gátat.

„A mikroműanyagok egészségügyi kockázatait tekintve épphogy csak elkezdtük kihúzni a fejünket a homokból” – vélte.

A jövő heti párizsi találkozó napirendjén azonban csak a sokkal nagyobb, legalább ötven mikronos műanyagszálak kérdése szerepel.

A Minderoo Alapítvány által kifejlesztett módszer nem méri valós időben a légkör mikroműanyagok koncentrációját. Ehelyett a Párizsban 2015 óta több helyszínen gyűjtött és kielemzett minták adataiból indul ki.

A francia tudósok úttörő munkájából kiderült, hogy a Párizs és környékének mintegy 2500 négyzetkilométeres területére hulló műanyagrészecskék többsége vélhetőleg ruhákból és gumiabroncsokból származó nejlon és poliészter.

Ha nem teszünk semmit, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2060-ig megháromszorozódhat az éves műanyagtermelés, elérve az 1,2 milliárd tonnát, a műanyaghulladék tömege pedig meghaladhatja az évi egymilliárd tonnát.

Kapcsolódó írásaink