A G7 vezetői Hirosimába utaztak

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői – köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök – is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, amelyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg.

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének „valóságát”, ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban. Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be. A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

Új Moszkva elleni szankciókat jelentettek be a G7-ek, a büntetőintézkedések az orosz gyémántüzletet érintik.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió szintén korlátozza az Oroszországgal folytatott gyémántkereskedelmet.

„A gyémántok nem az örökkévalóságnak szólnak” – fogalmazott Michel, szójátékával a híres James Bond-film címére utalva.
Hozzátette, hogy a G7-ek emellett igyekeznek meggyőzni a szankciók fontosságáról azokat az államokat is, melyek nem tagjai az országcsoportnak. A csúcsra több ilyen országot, például Indiát is meghívták.

Mindeközben az Egyesült Királyság szintén büntetőintézkedéseket tett közzé a Moszkvának évente több milliárdos hozamot biztosító orosz gyémántbányászat- és kereskedelem ellen.

A G7-csoport külügyminiszterei már áprilisban bejelentették, készek az Oroszország elleni szankciók fokozására. A háromnapos, ugyancsak Japánban tartott tanácskozáson Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok vezető diplomatái követelték az orosz erők azonnali, feltétel nélküli kivonását az ukrán területekről.