Külföld
Íme az 550 éves múltú aranyérme, amin III. Károly képmása lesz látható
A sovereign érmék történelme egészen 1480-ig nyúlik vissza
1817-es bevezetésük óta a sovereign érmék – a 2022-es Memorial Sovereign aranyérméhez hasonló limitált kibocsátásokat leszámítva – továbbra is változatlan formában és tisztasággal kerülnek forgalomba, így akihez eljut egy sovereign befektetési arany érme, nem csak értékálló befektetésre tesz szert, de egy darabka történelmet is e kezébe vehet. Volt idő, amikor az 1 font névértékű aranyérme elődje használhatatlanul sokat ért – tájékoztatta lapunkat Juhász Kristóf, a befektetési arany adásvételével foglalkozó Conclude Befektetési Zrt cégvezetője.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a sovereign aranyérmék II. Erzsébet 7 évtizeden átívelő regnálása alatt öt kiadást éltek meg, ugyanis a királynő képmását ennyiszer frissítették a brit (arany)pénzeken, amit átvett több, a Commonwealth-be tartozó ország (például Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) pénzverdéje is.
A sovereign szó magyarul uralkodót jelent – ez esetben az uralkodó engedélyével kiadott pénzre utal. A sovereign érmék történelme egészen 1480-ig nyúlik vissza, amikor VII. Henrik 1 angol font névértékű, fél trójai uncia (15,55 gramm) színaranyat tartalmazó aranyérmék verésébe kezdtek – akkor még – angol sovereign néven.
Akkoriban 1 angol font egy mesterember 33 napi bérének felelt meg, ezért ez az aranypénz a hétköznapoki tranzakciók során nem igazán volt alkalmas fizetőeszközként – arra ott volt a sterling ezüst – inkább magas rangú méltóságoknak szánt reprezentatív ajándékként szolgált.
Az Angol Királyság első nagy pénzleértékelési sztorija is kapcsolódik a sovereign aranyérmékhez: az eredetileg 23 karátos (azaz 95,83 százalék tisztaságú) sovereign érmék aranytartalmát 1544 – 1546 között VIII. Henrik több lépésben 20 karátosra csökkentette, hogy az így megspórolt aranyból finanszírozni tudja a franciákkal és skótokkal vívott háborúkat és fényűző udvartartását.
A hétköznapi pénz szerepét betöltő sterling ezüstérmék ennél még nagyobb arányban veszítettek nemesfém tartalmukból: a nagy lábon élő nőfaló angol király 92,5 százalékról 20 százalékra csökkentette az érmék ezüst tartalmát. A sovereign érméket egészen 1603-ig verték, majd helyüket fokozatosan sokaknak a kalózfilmekből ismerős guinea vette át.
Miután a gyarmatai révén hatalmas arany- és ezüst bevételre szert tevő Brit Birodalomban 1816-ban bevezették az aranystandardot – azaz a forgalomban lévő papírpénz mennyiség arannyal (és részben ezüsttel) való fedezését, az új pénzrendszer alapját ismét az 1 font névértékű, 22 karátos Sovereign érmék jelentették. A teljes sovereign-nak (Full Sovereign) hívott aranyérmék mellett a negyed- fél- és dupla sovereign aranyérmék verését is megkezdték.
Érdekesség, hogy az „új” sovereign érméket nem csak Britanniában, de a nagy aranylelőhelyekkel rendelkező Ausztráliában is verték a brit király nevében, hogy kielégítsék a helyi pénzkeresletet, így spórolva a készpénzlogisztikai költségeken. Ezek a jellemzően Perth Mint-ben (Perth-i Pénzverde) vert aranyérmék mára ritka daraboknak számítanak, és 40-50 százalékos gyűjtői felárral forognak a piacon a hétköznapi – mind a mai napig vert – brit sovereign aranyérmékhez képest.
Azt már csak a nemzetközi aranykereskedésben jártasok tudják, hogy Olaszországban más aranypénzt nem is érdemes eladásra kínálni, mint brit sovereign-t: ugyanis az angol sterling kifejezésből eredő sterlina szó jelenti náluk a nagybetűs aranyérmét, így ott jóformán csak a sovereignokat keresik az olasz aranybefektetők. A makacs olaszokat még az sem tántorítja el, hogy a sterling a világon mindenhol máshol az ezüst szinonimája. Kifejezetten érdekes ez az aranypiaci sajátosság, főleg annak tudatában, hogy például az Osztrák–Magyar Monarchia által vert 1 és 4 dukát aranyérmék eredete éppenséggel a velencei dózsék aranyérméire vezethető vissza.
