Szijjártó szerint botrányos, hogy Ukrajna a háború nemzetközi szponzorának nevezi az OTP-t

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülésének szünetében hangsúlyozta: felháborító, hogy miközben Magyarország részt vesz abban a programban, amelynek keretében a blokk havonta másfél milliárd euróval támogatja Ukrajna működését, az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség nemrég „a nemzetközi háborús szponzorok” listájára helyezte az OTP-csoportot, amiért a pénzintézet továbbra is jelen van Oroszországban.

„Ez elképesztő, ez felháborító, ez botrányos” - mondta.

„Az OTP Magyarország legnagyobb bankja. Az OTP semmifajta nemzetközi jogszabályt nem sértett meg. Az OTP működése teljes mértékben megfelel mindenfajta elvárásnak és jogszabálynak. Ehhez képest a bank felhelyezése Ukrajnában a háború nemzetközi szponzorainak listájára elfogadhatatlan és botrányos” – emelte ki a miniszter.

„Ezért ma világossá tettem, hogy addig mi nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van” – közölte.

„Elfogadhatatlan, még egyszer mondom, botrányos, és követeljük az ukránoktól, hogy vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról” – tette hozzá.
Szijjártó Péter a háború okozta élelmezési válságra is kitért, és aláhúzta, hogy a közép-európai államok az afrikai és közel-keleti országok ellátásának céljából úgynevezett szolidaritási útvonalakat nyitottak az ukrán gabona számára.

„Ehhez képest ennek a gabonának egy jelentős része Közép-Európában maradt, ahol példátlanul súlyos gondokat okoz a gazdálkodóknak, a gazdáknak” – jelentette ki.

„Az Európai Bizottságnak kutya kötelessége ebben a helyzetben intézkedni annak érdekében, hogy a Közép-Európában beragadt ukrán gabonát eljuttassák minél előbb Afrikába és a Közel-Keletre” – fűzte hozzá.

Mint rámutatott, erre egyrészt a helyi gazdák támogatása, másrészt az afrikai és közel-keleti lakosság létfenntartásának biztosítása érdekében lenne szükség.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülésének szünetében tudatta, hogy napirenden van az EU és Kína közötti kapcsolatok jövője is. Ennek kapcsán leszögezte, hogy bár vannak erre külső és belső törekvések, Magyarország mindenképpen szeretné elkerülni, hogy az Európai Unió valamiféle Kína-ellenes blokká váljon.

„Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy Kínát egyfajta rendszerszintű riválisként akarja meghatározni az európai országok egy része. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak stratégiai együttműködésre kellene törekednie Kínával” - fogalmazott.

Majd kiemelte, hogy a két fél gazdasága nagyon szorosan kötődik egymáshoz, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 860 milliárd euró volt, és ennek a 46 százalékát Németország, Franciaország és Olaszország adta.

„Nem a közép-európai országok jelentik itt a nagy kereskedőket Kínával, hanem a legnagyobb nyugat-európai országok” - mutatott rá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) már magasabb, mint az EU-é. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet, és Kínáé 18, az EU-é pedig 17 százalék.

Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy hiába is követelnék a nyugat-európai országok a kínai és az európai gazdaság szétszakítását, ugyanis a kontinens gazdasági jövőjét alapvetően meghatározó autóiparban egyértelmű munkamegosztás jött létre Kelet és Nyugat között.

Aláhúzta: a nyugati vállalatok gyártják az elektromos autókat, a keleti cégek pedig a hozzájuk szükséges akkumulátorokat, és egyik sem megy a másik nélkül.

„Mi azt javasoljuk, hogy ebbe ne avatkozzon bele a politika. Hagyjuk ezt a racionális, észszerű gazdasági alapon létrejött munkamegosztást működni annak érdekében, hogy abból az európai gazdasági térség és Kína is megfelelő mértékben tudjon profitálni” - jelentette ki.

A miniszter ezt követően közölte, hogy Magyarország fontos találkozási pontjává vált az ágazat keleti és nyugati vállalatainak, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedés fenntartására.

„Ez egy életbiztosítás gyakorlatilag, hiszen az európai gazdaság jövője szempontjából Magyarország megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen országgá vált. Hiszen még egyszer mondom, az európai gazdaság jövője, annak sikere alapvetően attól függ, hogy az autóipar hogyan tud átállni a politikai döntések miatt az elektromos alapra” - összegzett.