Külföld
A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika + VIDEÓ
Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nagyváradi Gazdasági Konferencián arról számolt be, hogy a nagy elektomos autóipari beruházások egy jelentős része hazánk keleti részére érkezik, ami jó hír lehet a határ romániai oldalán élők, köztük a magyarok számára is.
„Mi azt szeretnénk, ha ezekből a nagy kelet-magyarországi beruházási sikertörténetekből Bihar, Arad, Szatmár és Szilágy megyék és az itt élők is profitálnának” – húzta alá.
Majd bejelentette, hogy ennek érdekében Magyarország és Románia közös programot indít, hogy a beszállítói láncok fejlesztése határon átívelő módon történhessen, és az új beruházások beszállítói hálózata ne ismerjen határt.
„Ez jó Romániának és jó a román gazdaságnak, jó Magyarországnak és a magyar gazdaságnak, jó az itt élő embereknek, köztük az itt élő magyar embereknek is” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter stratégiai érdeknek nevezte a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődését, és üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 29 százalékos növekedéssel elérte a 12 milliárd eurót, ami rekordnak számít. Illetve tudatta, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, és a román import is csúcsot döntött 2022-ben.
Leszögezte: a magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika, és ezért a továbbiakban is fontos kormányzati célkitűzés lesz a határon túli magyar közösségek támogatása, amiben a gazdasági pillér is lényeges.
Ennek kapcsán megerősítette, hogy folytatni fogják a sikerre vitt erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 174 milliárd forint értékű beruházás valósult meg 88,5 milliárd forintos költségvetési támogatással.
„Mondhatnám azt is, hogy ez egy win-win helyzet, hiszen ez megint csak jó a román gazdaságnak, jó a magyar gazdaságnak és jó az itt élő magyar közösségnek is, amelyre mi erőforrásként tekintünk” – tette hozzá.
A miniszter az elmúlt évek példátlan nehézségeire is kitért, kiemelve, hogy rövid időn belül kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, s az ukrajnai háború és a brüsszeli intézkedések és szankciók nyomán Európa versenyképessége hatalmas pofont kapott.
A súlyos kihívások ellenére azonban Magyarország minden válságból megerősödve került ki, mégpedig a nemzeti érdek érvényesítésére összpontosító válaszlépéseknek köszönhetően – hangsúlyozta.
„Nemcsak hogy túléltük az elmúlt nehéz időszakot, hanem 2022-ben a magyar gazdaság egy sikerévét tudhatjuk a hátunk mögött, hiszen soha annyi beruházás a magyar gazdaságba nem érkezett, mint tavaly, soha annyit a magyar gazdaság nem exportált, mint tavaly, és soha annyian nem dolgoztak még Magyarországon, mint tavaly” – emlékeztetett.
Majd közölte, hogy már idén is biztosan meg fog dőlni a beruházási rekord, ugyanis rengeteg beruházás érkezik, különösen az elektromos autóipari szektorba, amely a nehézségek ellenére is töretlenül megy előre.
Száz százalékban rendelkezésre állnak az európai uniós források a Magyarország és Románia közötti határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programhoz
Szijjártó Péter a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán kiemelte, hogy a világ újbóli blokkosodása közepette egyértelműen azt mutatják a magyar és román tapasztalatok, hogy a két ország annál sikeresebb, minél több közöttük az összekötettés.
„Minél inkább úgy tekintünk a határokra, mint amelyek összekötnek minket, és nem úgy, mint amelyek szétválasztanak, annál több erőforrást tudunk mozgósítani a mindkettőnk számára fontos ügyek elérése érdekében” - mondta.
„Úgy tekintünk a köztünk lévő határra, mint egy kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és a két nemzet között. A határ a mi szempontunkból összeköti gazdaságainkat és összeköti a román és magyar embereket” - tette hozzá.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy stratégiai jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, amelyben fontos szerepe van az Interreg programnak is, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a határ menti közösségek még közelebb kerüljenek egymáshoz, és még többet tudjanak profitálni a szomszédságból.
„Jó hír, hogy a Magyarország és Románia közötti határon átnyúló fejlesztésekhez száz százalékban rendelkezésre állnak az EU-s források ebben a finanszírozási időszakban” - húzta alá.
Tájékoztatása szerint 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint fordítható ilyen fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén.
„Még májusban megtartjuk az első ülésünket, amelyen döntés születik az első pályázati felhívások kiadásáról. 43 millió euróra, 17 milliárd forintra lehet majd pályázni” - jelentette be.
Reményét fejezte ki, hogy ezek a projektek újabb lendületet adnak az egyébként is dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatoknak. Úgy fogalmazott, hogy sikertörténetről van szó, amit jól mutat, hogy tavaly rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, és mára Románia hazánk harmadik legfőbb exportpiaca és hetedik legkeresettebb befektetési célpontja. A miniszter leszögezte, hogy mindemellett igazán nagy, új erőforrásokat felszabadító fejlemény majd Románia schengeni csatlakozása lesz, aminek már meg kellett volna történnie.
„Hamis érveknek, hadd ne mondjam, hazugságoknak tartjuk azokat a felvetéseket, amelyekre alapozva egyesek megvétózták a román csatlakozást” - hangsúlyozta.
„Mi pontosan tudjuk azt, hogy nincsen migrációs kockázat Románia irányából, mert Románia megvédi a saját határait (.) Nyilvánvalóan csak valamifajta képmutatás eredménye lehetett az, hogy Románia nem válhatott a schengeni övezet tagjává” - fogalmazott.
„Érdekes, hogy amikor egy közép-európai ország nyúl a vétó eszközéhez, akkor az az európai egység csúf megbontása. Ha meg egy nyugat-európai ország vétózik, akkor csak él az európai uniós szerződés által adott lehetőségekkel. Erre a kettős mércére Európában semmi szükség nincsen” - tette hozzá.
Majd arról számolt be, hogy a román schengeni csatlakozáson sokat nyerne mindkét állam és gazdaság.
„Ezért arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy minél előbb újra terjessze be az Európai Tanács elé Románia schengeni övezeti csatlakozását. És arra szólítjuk fel a tagállamokat, amelyek ezt korábban megakadályozták, hogy álljanak el a vétójuktól” - közölte.
„Magyarország áll Románia rendelkezésére ebben a kérdésben is, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy minél előbb határellenőrzés nélkül, hosszú kamion- és személyautósorok nélkül lehessen átkelni a két ország közötti határon” - emelte ki.
