Külföld
Chilében a jobboldal aratott győzelmet az alkotmányozó tanácsi választásokon
A német gyökerekkel rendelkező José Antonio Kast volt elnökjelölt pártja szerezte a voksok több mint 35 százalékát. Ezzel a republikánusoké lesz az új chilei alkotmány kidolgozásával megbízott 51 fős testület 22 helye.
A mérsékelt konzervatívok további tizenegy képviselőt küldhetnek a tanácsba.
A voksolás súlyos vereséget jelent a baloldali Gabriel Boric elnök számára, akinek mindössze 17 híve került be a testületbe.
„A korábbi folyamat kudarcot vallott, mert nem hallgattuk meg egymást és a másként gondolkodókat. Szeretném felkérni a Republikánus Pártot, hogy ne kövesse el ugyanazt a hibát” – hangsúlyozta Boric.
Egy szakértői csoport már március óta dolgozik a latin-amerikai ország új alkotmányának tervezetén, júniustól azonban az alkotmányozó tanács fogja megvitatni a chilei alaptörvény megszövegezését.
Ez már a második nekifutás, hogy új alkotmányt léptessenek életbe Chilében.
A dél-amerikai ország lakói a tavaly szeptemberben tartott népszavazáson jelentős többséggel elutasítottak egy korábbi tervezetet, amely a diktatúra korába visszanyúló, még Augusto Pinochet által 1980-ban bevezetett alaptörvény helyébe lépett volna a szociális reformokat követelő, zavargásokba torkolló 2019-es megmozdulások nyomán. Ugyanakkor ez az utóbbi tervezet megfigyelők szerint túl messzire ment a többnyire konzervatív szemléletmódú országban, s annak kidolgozásában a jobboldal alig vett részt.
A hatályos alkotmány Chilében piacbarát szemléletű, az állammal szemben a magánszektort helyezi előtérbe az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer vonatkozásában, és semmiféle említést nem tesz az ország őslakosairól, akik a népesség majdnem 13 százalékát teszik ki.
