Úgy tűnik, az orosz média fel akarja készíteni az oroszokat a rossz hírekre

Az orosz médiának úgy kell beállítania az ellentámadást, mint az első számú ellenség hatalmas erőfeszítéseinek eredményét, ami nem más, mint az egész Nyugat – írta meg a Napunk.sk.

– Lehetséges, hogy a Kreml ezzel a vereségre akarja felkészíteni az orosz lakosságot?

– Mint Anna Litvinyenko egykori orosz újságíró, jelenleg a Berlini Szabadegyetem Média- és Kommunikációtudományi Intézetének kutatója a Denník N-nek elmondta, a retorikában bekövetkezett változás vizsgálatánál nem elhanyagolható a Kreml elleni dróntámadás sem, amelyet, mint rámutatott, a találgatások alapján maga a Kreml is szervezhetett.

„Azt feltételezem, hogy az embereket félelemterjesztéssel akarják mozgósítani” – mondja Litvinyenko.

– Hogyan lehet felhasználni ezt a retorikát?

– A lettországi Rigában, száműzetésben működő Meduza orosz független hírportálnak sikerült megszereznie az útmutatót, amelyet a Kreml az orosz állami médiának küldött. Ebben azt tanácsolják az újságíróknak, hogy ne csökkentsék „a NATO által támogatott, előrejelzett ukrán ellentámadással kapcsolatos elvárásokat”. Továbbá, azt se állítsák, hogy „Kijev állítólag nem áll készen az ellentámadásra”.

Éppen ellenkezőleg, azt kell hangsúlyozniuk, hogy Ukrajna a Nyugat erős támogatását élvezi, amely fegyvereket szállít neki, és több más módon is támogatja.

Ezenkívül a médiának nem kell túlságosan sokat foglalkoznia azzal, hogy az orosz költségvetésből mennyi pénz megy az ukrajnai megszállt területek újjáépítésére, ahol infrastruktúrát kell kiépíteni, miközben Oroszországban nincs semmilyen beruházás. Ehelyett inkább arról kellene írniuk, hogyan „oldanak meg minden problémát” Oroszországban, például, hogy hogyan hozzák rendbe az iskolákat, óvodákat és kórházakat. A Kreml állítólag meg van róla győződve, hogy „a közvélemény ezt jóváhagyja”.

Dmitrij Sztratievszkij ukrán politológus, a berlini Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint a probléma része az is, hogy a Kreml, „úgy tűnik, nem rendelkezik megbízható információkkal az ukrán csapatok erejéről, harci képességeiről, a nyugati fegyverkészletek mértékéről és a nyugati haditechnikai eszközök hadrafoghatóságáról”. Az orosz vezetés Sztratievszkij szerint még a saját csapatairól sem rendelkezik „a legjobb áttekintéssel”.

Ez szerinte az információáramlással kapcsolatos problémáknak tudható be, de annak is, hogy több katonai egység és csoport is részt vesz a harcokban, különösen olyan magánszervezetek, mint a Wagner-csoport, a Redut vagy a Potok. Emiatt a Kreml nem tudja megbecsülni, hogyan alakul az ellentámadás.

„A Kreml a propagandát illetően ezért támogatja a B tervet, amely „a NATO elleni harcban elszenvedett, ideiglenes vereséget” írja le, ha bekövetkezne a legrosszabb, és az ukrán offenzíva nagy sikerrel zárulna” – mondta Sztratievszkij a Denník N-nek.

– Mi köze van ennek a Kreml elleni támadáshoz?

– Ahogyan a Meduzának egy Kreml-közeli forrás elárulta, ezt az orosz győzelem esetén is fel lehet használni. „Ha az ellentámadás nem jár sikerrel, elmondhatják majd, hogy az orosz hadsereg sikeresen visszaverte a támadást, amely erejét tekintve nagyobb volt. Ez növeli a győzelem értékét” – tette hozzá a forrás.

Az útmutató megjelenése előtti napon Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy megpróbálta megölni Putyint. A hivatalos közleményben az állt, hogy „tervezett terrortámadás és az elnök elleni merényletkísérlet” történt. Közzétettek egy videót, amelyen az látható, hogy füst száll fel a Kremlből, miután két drón csapódott bele. Bár a videó hiteles, a Kreml egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy az ukránokat terhelné a felelősség. Ukrajna tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz.

Egyre inkább arról szólnak a találgatások, hogy a támadás mögött maga a Kreml áll.

Anna Litvinyenko szintén rámutat, hogy az útmutatóval együtt mindez része lehet a Kreml legújabb stratégiai csomagjának. Szerinte a Kreml mozgósítani akarja az embereket, és megmutatni nekik, hogy „ez most már tényleg kezd komollyá válni”.

„Korábban valószínűleg az volt a céljuk, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy semmi sem történik, hogy az életüket – főleg Moszkvában vagy Szentpéterváron – semmilyen módon nem befolyásolja a »különleges katonai művelet«. Most pedig, úgy tűnik, hiányzik számukra azoknak az embereknek a támogatása, akik továbbra is passzívak, és megpróbálnak mindenáron kitérni a mozgósítás elől” – mondta Litvinyenko a Denník N-nek.