Külföld
Szöul szükség esetén katonai segítséget is nyújthat Ukrajnának
A dél-koreai államfő azt mondta: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950–53-as koreai háború alatt
Az amerikai látogatásra készülő Jun a Reuters hírügynökségnek ebből az alkalomból adott interjúban jelezte: kormánya mérlegeli annak lehetőségeit, miként tudná segíteni Kijevet a védekezésben és az újjáépítésben. Hozzátette: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950–53-as koreai háború alatt.
„Ha olyasmire kerül sor, amit a nemzetközi közösség nem nézhet el, például egy nagyszabású támadásra a civilek ellen, mészárlásra vagy a háborús törvények súlyos megsértésére, nem maradhatunk kizárólag a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál” – hangsúlyozta Jun.
A dél-koreai államfő jövő héten Washingtonba látogat, ahol találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a két ország szövetségének hetvenedik évfordulója alkalmából.
Jun Szok Jol elmondta: egyik célja, hogy „kézzelfogható eredményekkel” térjen haza az Észak-Korea jelentette fenyegetés ügyében. Phenjan az elmúlt időszakban fokozott fegyverkezésbe kezdett, és a múlt héten elindította első olyan, interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely szilárd hajtóanyaggal működik.
„Ha Dél- és Észak-Korea között atomháború tör ki, az valószínűleg nemcsak a két fél problémája lesz, de egész Északkelet-Ázsia hamuvá fog válni” – magyarázta Jun. „Ezt meg kell akadályozni” – tette hozzá.
A dél-koreai elnök óvatos bírálatot fogalmazott meg Kínával szemben Tajvan ügyében. Szerinte a feszültség azért nőtt a térségben, mert erővel próbálják megváltoztatni a status quót.
„A nemzetközi közösséggel együtt határozottan ellenzünk egy efféle változást” – húzta alá Jun.
„Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem – Észak-Koreához hasonlóan – globális kérdés” – mutatott rá.
