Külföld
A világnak nem probléma a kárpátaljai magyarok jogfosztása – Interjú Tóth Norberttel
Tovább nehezítik a Kárpátaljai magyarság helyzetét
‒ Reális rá az esély, hogy megszűnnek a nemzetiségi iskolák Ukrajnában?
‒ Igen, reális, mivel az ukrán oktatási törvény szeptember 1-jétől lényegében csak az alsó tagozatban teszi majd lehetővé a nemzetiségi nyelvű oktatást. Felső tagozattól kezdve egyre több tantárgyat kell majd ukrán nyelven oktatni. A nemzetiségi nyelvű oktatás innentől kezdve csak a diákokra háruló többletteherként volna lehetséges, ami a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenüléséhez vezet végső soron.
‒ Miért lehetetlenítik el a magyar nyelv művelését?
‒ Nemcsak a magyar nyelv művelése lehetetlenül el, hanem lényegében majdnem minden, az ukrántól különböző nyelv még nehezebb helyzetbe kerül majd. Az intézkedés célkeresztjében az orosz nyelv áll elsősorban, igaz a magyar nyelv megmenthető volna, de Kijev részéről ehhez sajnos pillanatnyilag hiányzik a szándék. Az ukrán nemzet történetéről tudni kell, hogy az évszázadok során úgy alakult, hogy nem minden, magát ukrán nemzetiségűnek valló ember anyanyelve az ukrán.
Főleg Kijevben, a nagyvárosokban, illetve a Dnyepertől keletre találunk nagyobb számban olyan lakosokat, akik ukrán etnikumúak ugyan, de nem ukrán anyanyelvűek. Bonyolítja a képletet, hogy emellett még orosz ajkú és nemzetiségű ukrán állampolgárok is élnek az országban. Főleg a keleti és déli országrészek sokáig orosz fennhatóság alatt álltak és például a cári orosz időkben az ukrán nyelv helyett az orosz nyelv használatát preferálta az állam. Ukrajna most igyekszik megteremteni a nyelvileg is egységes ukrán nemzetet, és ennek a törekvésnek az útjában áll minden más nyelvi közösség. Természetesen, amellett hogy ez jogellenes és nem is tisztességes, helyzetértékelésként is téves. De attól tartok, hogy egy háborúzó országot nehéz meggyőzni a saját tévedésről.
‒ Hogyan lehet az új szabályozást kivédeni?
‒ Diplomáciai és igazságszolgáltatási eszközökkel. Előbbi alatt azt értem, hogy az ukrajnai magyar érdekképviseleti szervezeteknek ki kell használniuk minden olyan kínálkozó alkalmat, amely során meggyőzhetik az ukrán vezetést arról, hogy a magyar közösség semmilyen veszélyt nem jelent Ukrajnára. Emellett a magyar állam számára rendelkezésre áll a diplomácia eszköztára, köztük különösen a tárgyalások lehetősége, és fel lehet kérni közvetítőket a két ország közötti viszony rendezésére, illetve végső soron, meg lehet próbálkozni a nemzetközi igazságszolgáltatás nyújtotta, igaz nem túl széles körű lehetőségek igénybevételével is.
‒ A magyar kormány hogyan tudna segíteni a bajbajutottakon?
‒ A már említetteken kívül, Magyarország nyilván anyagi támogatást is tud biztosítani lehetőségeihez mérten, továbbá természetesen Magyarország végső menedéke marad a világon élő minden magyarnak.
‒ Az ott élők mit tudnak tenni?
‒ Nem túl sok mindent. Az ukrán vezetéssel való alkalomszerű tárgyalások mellett, nyilván a polgári tiltakozás lehetősége is adott, ugyanakkor két dolgot nem szabad elfelejteni. Az egyik az, hogy a háborús helyzet miatt Ukrajna valószínűleg nem reagálna kedvezően az ilyen tiltakozó akciókra. Ezért ezeket érdemes eltenni jobb napokra. Másrészt, különböző okok miatt, a világban a nemzeti kisebbségek jogai és problémái nem számítanak divatos kérdéseknek. A világnak nem probléma a kárpátaljai magyarok jogfosztása, ez csak nekünk magyaroknak fáj. Mindezek nyilván tovább nehezítik a kárpátaljai magyarság amúgy sem könnyű helyzetét.
