Külföld
Fontos politikusokat és katonai vezetőket robbanthattak fel az ukránok
Bár Kijev egyetlen orgyilkos akciót sem vállalt fel 2014 óta, feltűnő, hogy az ukránok számos ellenségét ugyanolyan módszerrel végezték ki
Oroszország tovább folytatja a hajtóvadászatot Vladlen Tatarszkij gyilkosai után, akik az (FSZB) és az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgoztak, illetve annak ügynökei voltak. Kijev ugyanúgy tagadja az érintettségét, ahogy az elmúlt nyolc év valamennyi merénylete után is tette. A módszer azonban árulkodó: bomba végzett április 2-án a népszerű bloggerrel, egy évvel korábban Darja Duginával – a Putyin filozófusaként emlegetett Alekszandr Dugin lányával –, de számos szeparatista vezetővel és háborús ikonnal is 2014 óta.
A legértékesebb „skalp” kétségtelenül Alekszandr Zaharcsenkóé, aki 2014-től 2018 augusztusában történt meggyilkolásáig a „Donyecki Népköztársaság” vezetője volt. Zaharcsenko villanyszerelőként végzett és egy bányavállalatnál dolgozott, míg saját üzletet nem nyitott. Az Euromajdan előtti időkben nem vett részt közvetlenül a politikában, de az OPLOT, egy félkatonai szervezet helyi csoportjának vezetőjeként nem is volt ismeretlen a közéletben. A Viktor Janukovics elnök bukását követő zavaros időkben így csakhamar az események sűrűjében találta magát: előbb a tüntetések vezérszónoka, majd a kelet-ukrajnai ellenállás egyik fő szervezője, végül a szeparatista államalakulat miniszterelnöke lett. 2015-ben, egy fronton tett látogatása alkalmával kis híján meghalt, de az aligha volt célzott támadás, szemben a 2018. augusztus 31-i merénylettel. Zaharcsenko aznap pénzügyminiszterével, Alexandr Tyimofejevvel találkozott a Café Szepar nevű vendéglőben, ahol egy távirányítású bombával felrobbantották őket.
Másfél évvel korábban, 2017. február 4-én a „Luganszki Népköztársaság” egyik magas rangú politikusát is sikerült likvidálni. Oleg Anascsenkóval és egy munkatársával az autójukba rejtett pokolgép végzett; a hadügyminiszter azonnal életét vesztette.
Említésre méltó a becenevén, „Motorolaként” elhíresült Arszen Pavlovnak és a luganszki kozák különítmény atamánjának, Pavel Drijomovnak a meggyilkolása is. Mindketten élő legendák voltak, különösen Motorola szerepelt sokat a közösségi médiában.
Arszen Pavlov oroszországi önkéntes volt, feleségét és ötéves gyermekét hátrahagyva, rögtön a kezdetekkor csatlakozott az ukrajnai felkelőkhöz. A „Donyecki Népköztársaság” híres-hírhedt különítménye, a Sparta vezetőjeként pedig a legkeményebb összecsapásokban vett részt. Brutális taktikájáról és a donyecki repülőtér 2014-es elfoglalásában való szerepéről volt ismert. Imázsát valószínűleg tudatosan építették: Mihail „Givi” Tolsztihhal együtt már a háború első évében a szeparatista erők „reklámarcai” lettek, így haláluknak a hadászatin túlmutató jelentősége volt. Givit 2015-ben ölték meg. Motorolára attól kezdve testőrök vigyáztak, de hiába. 2016 októberében velük együtt robbantották fel, amikor beszállt egy donyecki lakóház felvonójába.
Az imént említett Pavel Drijomovval – Anascsenkóhoz és Darja Duginához hasonlóan – egy kocsijába rejtett pokolgép végzett 2015. december 12-én, amikor Sztahanovba indult, hogy megünnepelje nemrég tartott esküvőjét. Drijomov a Prizrak zászlóalj vezetője volt, s különösen azért szúrta az ukránok szemét, mert kozákként az oroszok és nem Kijev zászlaja alatt harcolt, ráadásul rengeteg követője is akadt.
