Külföld

Németországban véget ér az atomkorszak

Szombaton az utolsó három, még működő erőművet is lekapcsolják a hálózatról, ami további áremelkedésekhez és a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez vezet

Április 15-én az utolsó három német atomerőművet, az Emslandot, az Isar 2-t és Neckarwestheim 2-t is lekapcsolják a hálózatról, amivel teljesül a Zöldek évtizedes álma: megszűnik a nukleáris áramtermelés az országban. A várható eredmény, az árak és a károsanyag-kibocsátás gyors növekedése a berlini kormánykoalícióból egyedül a szabaddemokratákat aggasztja.

Németországban véget ér az atomkorszak
Németországban végleg leáldozott az atomenergia napja
Fotó: AFP/Thomas Kienzle

„A jó energiapolitika a biztonság, a megfizethetőség és a környezetvédelem összeegyeztetésén alapszik. Az atomerőművek szükségtelen kivezetésével azonban a jelzőlámpa-koalíció (szociáldemokraták, liberálisok, zöldek – a szerk.) még bizonytalanabbá teszi Németország gazdasági jövőjét” – figyelmeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja. Heike Göbel mindenek előtt a Zöldek önellentmondására mutatott rá: azt ünneplik, hogy „Németország megszünteti az atommaghasadásból származó villamosenergia-termelést, pedig ez a technológia több mint hat évtizeden keresztül megbízhatóan, nagyobb incidensek nélkül szolgáltatott CO2-mentes energiát ebben az országban”.

Ezek után feltette a kérdést, melyre a német politikai elit évek óta képtelen választ adni: „Miért bontja le egy vezető ipari ország idő előtt annak a technológiai hídnak az utolsó pilléreit, amely nélkül a megújuló energiákra való átállás még kiszámíthatatlanabbá és drágábbá válik?”

Jelenleg a megújuló energiaforrások Németország energiaszükségletének csak egyötödét fedezik, ráadásul az atomerőműveknél jobb (környezetkímélőbb) alternatíva nincs arra az esetre, amikor a szél- és naperőművek nem termelnek elég áramot, és amíg a tárolási technológiák nem megfelelőek.

Még a klímavédelmi mozgalom egy része is a fejét rázza azon, hogy a baloldal és az SPD által támogatott német Zöldek egyelőre inkább a fosszilis energiák – a „piszkos szén” és a drága, importált cseppfolyósított gáz – további felhasználását részesítik előnyben, mint a leírt, olcsó és biztonságos reaktorokból származó, megfizethető és tiszta atomenergiát. Ezek még évekig el tudnának látni mintegy tízmillió háztartást árammal, ha politikailag kívánatos lenne – szögezi le a cikk szerzője.

A zöldek tehát hajthatatlanok, semmilyen érv nem hat rájuk, még a népakarat sem, pedig a friss felmérések szerint a német lakosság többsége az utolsó három erőmű üzemidejének meghosszabbítására szavazna a jelen helyzetben. Ennek hatására a CDU/CSU és az FPD is változtatott korábbi álláspontján: a néppártok és a liberálisok egyaránt talonba tennék az atomenergiát, legalább a háború végig – de úgy tűnik, már késő. Mindez a német károsanyag-kibocsátás és az energiaárak növekedéséhez vezet, ami – mutatott rá a FAZ kommentárja – nem csak a lakosságot sújtja. „A német áram ára már ma is a legmagasabbak között van a világon. Az ipar már régóta hangosan segítségért kiált, és csendben megkezdte a termelés áthelyezését az olcsóbb külországokba” – húzta alá Heike Göbel.

Kapcsolódó írásaink