Külföld

„Káoszforrássá vált az Amerikai Egyesült Államok" – interjú a kínai nagykövetség ügyvivőjével

Magyarország évek óta tartja pozícióját mint a kelet-közép-európai kínai befektetések első számú célpontja

Kína két emberöltő alatt beérte, sőt néhány területen le is körözte a Nyugatot, ami a határozott vízióval rendelkező vezetés és az emberek szorgalmának eredménye véli Yang Chao, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének ügyvivője. A diplomata a Magyar Hírlapnak adott interjújában kiemelte: országa folytatja a minőség forradalmát, és büszkén viseli a nagysággal és a fejlődéssel járó felelősséget. Nem rivalizálni, hanem együttműködni akar, ehhez viszont elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet. Yang Chao kitért az amerikai nyomásgyakorlásra, a tajvani válságra és arra is, milyen szerepet kíván betölteni Kína abban az új világban, amely a szemünk előtt formálódik, többpólusú és minden tekintetben bizonytalanabb annál, amit az elmúlt harminc évben megszoktunk.

„Káoszforrássá vált az Amerikai Egyesült Államok" – interjú a kínai nagykövetség ügyvivőjével
Yang Chao, a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének ügyvivője
Fotó: Facebook/Yang Chao

– Egy viharos, háborúkkal és idegen megszállással terhelt évszázad után Kína 1949-re egyesült, majd rohamosan megindult a fejlődés útján. Már a kezdeti eredmények is figyelemre méltóak voltak, de azt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy két generáció alatt beérik a Nyugatot. Mi a sikerük titka?

Ahhoz, hogy világosan lássuk Kína jelenét és megértsük a jövőjét, először meg kell értenünk a történelmét. Hazánk meglehetősen hosszú ideig volt világelső. A modern kor hajnalán azonban a bezárkózása miatt átmenetileg lemaradt a fejlődésben, és tragikus helyzetbe került. 1949-ben a Kínai Kommunista Párt vezette kínai nép megalapította az új Kínát, és valóban, 74 év alatt országunk nemcsak talpra állt, de minden tekintetben meg is erősödött. A GDP az 1978-es 367,9 milliárd jüanról 2022-re 1210 billióra nőtt, eközben a világgazdasági részesedése 1,75-ről 18 százalékra, míg az egy főre jutó GDP 155 USA dollárról 12 000 dollárra emelkedett. A siker oka mindenekelőtt az, hogy az országnak van egy erős vezetői gárdája: a Kínai Kommunista Párt. Más politikai szervezetekkel ellentétben a Kínai Kommunista Párt küldetésorientált; a kínai nép egészének érdekeit képviseli, és magasztos politikai eszmékkel, valamint ambiciózus fejlesztési célokkal rendelkezik. Ezek közül a két „centenáriumi” célt fontos kiemelni. Az egyik az volt, hogy 2021-re, vagyis a Párt megalapításának 100. évfordulójára teljesüljön a „szerény” jóléti társadalom általános kiépítése. Ezt elértük. A másik a modern szocialista hatalom általános kiépítése az új Kína megalapításának 100. évfordulójára, 2049-re. Most ezért dolgozunk. A siker másik, nem kevésbé fontos záloga az egység. Egy államot úgy kell irányítani, mint egy hajót: ha mindenki egy irányba evez, akkor a hajó szinte repül a vízen. Ha viszont mindenki más irányba fejti ki az erejét, akkor a hajó helyben pörög vagy céltalanul sodródik ide-oda. Egy szegény és gyenge országból így nőttük ki magunkat a világ második legnagyobb gazdaságává: nem külföldi katonai terjeszkedésnek vagy gyarmati fosztogatásnak, hanem a nép fáradhatatlan munkájának eredményeként. Ezeket az eredményeket a kínai nép kitartó küzdelemmel érte el; ezek nem mint egy sült galamb repültek be a szánkba, és nem is más országok könyöradományai voltak, hanem generációk munkájának gyümölcsei.

– Milyen példákat követtek, kikre tudtak támaszkodni? Azért kérdezem ezt, mert a kínaiszovjet viszony nem volt felhőtlen, ráadásul az unió gazdasága nem is állta ki az idők próbáját, szemben a kínai modellel.

Kína mindig is a független és önálló fejlődés útját járta. A világon nincs egyetlen, mindenre alkalmazható fejlődési modell, és a sikerhez sem csak egyetlen út vezet. A világtörténelemben nem volt még egyetlen olyan nemzet vagy ország sem, amelyik képes lett volna külső erőkre támaszkodva, a külföldi mintákat szolgaian követve megerősödni és megújulni. A nemzeti fejlődést mindig a saját erőnkre alapoztuk, és a kínai nemzet nagy megújulását kínai stílusú modernizációval támogattuk. Ezzel együtt a sikerünk negyedik tényezője, hogy folyamatosan nyitunk a külvilág felé. Kína eltökélt a kölcsönösen előnyös és mindenki számára nyereséges nyitási stratégia mellett. Több mint 140 ország és régió fő kereskedelmi partnere vagyunk, és a világ élvonalába tartozunk a tőkevonzás és a külföldre irányuló befektetések terén. 2022-ben a Kínában ténylegesen felhasznált külföldi tőke 189,1 milliárd dollár volt, ami az előző évhez képest 8 százalékos növekedés. A következő öt évben az előrejelzések szerint 8000 milliárd dollár értékű árut fogunk importálni, 600 milliárd dollár értékű külföldi tőkét az országba vonzani, és összes külföldre irányuló befektetése eléri a 750 milliárd dollárt, míg a külföldre utazó turisták száma a 700 millió főt. Elmondhatjuk, hogy Kína a gazdasági globalizációnak nemcsak kedvezményezettje, de hozzájárulója is.

Kína fejlődését két nagy szakaszra lehet osztani. Az első az iparosodás és a tömegtermelés erőltetéséről szólt. A legtöbb fejlődő ország ezen a szinten meg is reked, „összeszerelő üzemek” maradnak. Kínában viszont a mennyiség forradalmát a minőség forradalma követte. A kérdés ugyanaz: hogyan?

Kína feldolgozóipari nagyhatalom. A világ legösszetettebb ipari palettájával és a legteljesebb feldolgozóipari rendszerével rendelkezik, amely 13 egymást követő évben a legnagyobb volt a világon. A reform és nyitás kezdetén Kína elsősorban hatalmas piacából, a bőséges munkaerő-állományból, az olcsó alapanyag- és területi költségekből származó előnyeire támaszkodott, amely a globális gyártási lánc alsó- és középkategóriás gyártási szegmenseit vonzotta az országba. Akkoriban a gyártóipar főként a feldolgozásra korlátozódott, hiányzott az önálló innováció, és a termékminőség is egyenetlen volt. Mára viszont a hazai vállalatok jelentős előrelépést értek el a termékfejlesztés és -tervezés, a felső kategóriás gyártóberendezések, a fejlett ipari technológia és a felső kategóriás márkák terén. Kijelenthetjük, hogy a „Made in China” már megszabadult a „silány minőség olcsó áron” címkétől, és a kiváló minőségű termékek szinonimájává vált. Ennek a hatalmas előrelépésnek az az egyik fontos oka, hogy a tudományos és technológiai innováció kiemelt figyelmet kapott. 2022-ben Kína teljes K+F ráfordításai elérték a 2,79 billió jüant, ami a világon a második legnagyobb. Hazánkban 330 ezer hi-tech vállalkozás működik, közülük 848 gyártó „egyéni bajnok”. A szabadalmi bejegyzések számát tekintve hazánk kilenc egymást követő évben volt világelső. A globális innovációs index rangsorában a 34. helyen voltunk 2011-ben, tavaly pedig már a 11. helyen álltunk, vagyis sikeresen beléptünk a leginnovatívabb országok táborába. A kínai vállalatok is nagy összegeket fektetnek be a kutatás-fejlesztésbe: a Huawei tavaly 161,5 milliárd jüant költött kutatás-fejlesztésre, ami éves bevételének egynegyedét teszi ki.

– Nem tartanak attól, hogy az USA megakasztja a kínai fejlődés ütemét? Amerika a kapitalizmus hazája, de Washington nem igazán szereti a versenyt, elég csak az EU-s kapcsolatok egyenetlenségére vagy a Huawei elleni szankciókra utalni.

Kénytelen vagyok kimondani, hogy a világ számos problémájáért az amerikai hegemonizmus a felelős. Az Egyesült Államok megszokta, hogy a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok álcája alatt színes forradalmakat indítson, regionális vitákat, sőt közvetlenül háborúkat szítson, káoszt és katasztrófát okozva. Az Egyesült Államok egy hidegháborús logika mentén a csoportérdekek politikáját folytatja, és konfrontációt szít. Másfelől az amerikai dollár hegemóniája a világgazdaság instabilitásának és bizonytalanságának egyik fő forrása. A járvány idején az USA visszaélt globális pénzügyi hegemóniájával azzal, hogy dollármilliárdokat injektált a világpiacba, aminek a számláját más országok fizették meg. 2022-ben a Fed befejezte a rendkívül laza monetáris politikáját, és radikális kamatemelési politikára tért át, ami a nemzetközi pénzügyi piacokon zavarokat okozott, ez számos fejlődő országban súlyos inflációhoz, a helyi valuta leértékelődéséhez és tőkekiáramláshoz vezetett. Az USA valójában olyan káoszforrásá vált, amely megrendítette a jelenlegi nemzetközi rendet. Az USA nem hajlandó objektíven tekinteni Kína fejlődésére, Kínában látja a legsúlyosabb hosszú távú kihívást a nemzetközi rend számára. A csúcstechnológiai szektorban monopóliumblokáddal, a hatalmával és nemzetközi befolyásával visszaélve gyakorol nyomást nem csak a Huaweire – több mint ezer kínai vállalatot helyezett különböző szankciós listákra. A legújabb mérföldkő a TikTok elleni fellépés, és az, hogy Hollandiában és Japánban Washington azért lobbizik, hogy a Kínába irányuló chipekre, a kapcsolódó gépekre és technológiára exporttilalmi korlátozást vezessenek be. Mindez arról tanúskodik, az USA Kínáról alkotott nézetei és a kínai–amerikai kapcsolatok megítélése súlyosan megromlottak. Pedig országunk 1,4 milliárdos lakosságának összefogása a modernizáció érdekében nagy előrelépést jelent az emberiség számára, nem pedig fenyegetést vagy kihívást a világnak. Kína stratégiai szándékai nagyon világosak, és célja nyílt és őszinte. Jobb életet szeretnénk biztosítani a népünknek, és eközben nagyobb mértékben hozzá kívánunk járulni a világ jólétéhez és fejlődéséhez. Nem akarunk senki helyébe lépni. Lehet verseny az USA és Kína között, de az ne legyen rosszindulatú! Egyébiránt Kína fenntartja magának a jogot, hogy határozottan megvédje a szuverenitását, biztonságát és fejlesztési érdekeit. Amerikának a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés gyakorlására kellene összpontosítania, és így megtalálnia a helyes utat ahhoz, hogy Kína és az USA, e két nagyhatalom az új korszakban is jól kijöjjön egymással.

– Már egy-másfél évtizeddel ezelőtt is voltak közgazdászok, biztonságpolitikai szakértők, akik arra figyelmeztettek, hogy Kína megvetette a lábát Afrikában, s ha a Nyugat nem változtat a hozzáállásán, a fekete kontinenshez való viszonyán, akkor tartósan elveszítheti azt. Az idő őket igazolta. Hogyan tudott Kína ekkora népszerűségre szert tenni a fejlődő országok körében?

Korábban négy évig dolgoztam Malawiban, személyesen tapasztaltam meg a kínai–afrikai kapcsolatok fejlődését. Kína több projektben is segített az afrikai országnak, így a parlament épülete, egy nemzetközi konferenciaközpont, egy sportcsarnok és egy egyetemi épület felépítésében, de egészségügyi és mezőgazdasági technológiai szakértőket is küldött. Ez a kínai–afrikai barátság és együttműködés egy kicsi, de szemléletes példája. Kína és Afrika kapcsolatai mindig is a kölcsönös tiszteleten, az egyenlő bánásmódon, a kölcsönös előnyökön, a mindenki számára előnyös helyzeteken és a közös fejlődésen alapultak. Kína sohasem avatkozott be az afrikai országok belügyeibe, és az Afrikának nyújtott segítségét nem köti semmilyen politikai feltételhez. Ez egy döntő különbség. Az új évszázad kezdete óta Kína több mint 6000 kilométernyi vasutat, 6000 kilométernyi közutat, mintegy 20 kikötőt, több mint 80 nagy villamoserőművet, több mint 130 kórházat és klinikát, több mint 170 iskolát, 45 sportcsarnokot és több mint 500 mezőgazdasági projektet valósított meg Afrikában. Ezek az eredmények jól láthatóak és érzékelhetőek. Fontos szerepet játszottak az afrikai gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában, az életszínvonal javításában.

– A világunk óriási változások előtt áll, egyre inkább úgy tűnik, hogy a történelem nem ért véget az európai rendszerváltozásokkal. Az is világos, hogy az amerikai életforma és gondolkodás, a liberális doktrína képtelen meggyökeresedni, érvényre jutni mindenhol. Új pólusok formálódnak. Ebben a turbulens időszakban milyen szerepet játszhat Kína?

Hszi Csin-ping elnök úr pont tíz évvel ezelőtt terjesztette elő az emberi sorsközösség építésére vonatkozó koncepcióját, amikor 2013 márciusában beszédet mondott a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Akkor kifejtette, hogy az országok összekapcsolódása és egymásra utaltsága soha nem volt még ilyen erős, és valamennyien ugyanabban a „világfaluban” élünk, egyre erősebb az emberiség sorsközössége. Ezután terjesztette elő Hszi elnök úr az „Egy övezet, egy út” kezdeményezést, valamint a globális fejlesztési kezdeményezést, a globális biztonsági kezdeményezést és a globális civilizációs kezdeményezést, amelyek gazdagították az emberi sorsközösség koncepciójának jelentéstartalmát és gyakorlati pályáját, valamint kínai megoldásokat kínáltak a világ, a kor és a történelem változásaira. A globális fejlesztési kezdeményezés Kína javaslata, a fejlődési kiegyensúlyozatlanság és az elégtelen fejlődés kezelésére. Reagál az emberiség előtt álló fejlődési kihívások problémájára, lendületet ad az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtásához és a fenntartható emberi fejlődés megvalósításához, emellett olyan járható utat javasol, amelyet a nemzetközi közösség is széles körben elismer.

Kína látványosan kerüli, hogy a világ csendőreként lépjen fel, ugyanakkor a diplomáciája egyre aktívabb, egyre nagyobb mértékben veszi ki a részét a nemzetközi konfliktusok megoldásából. Ez egy tervszerű irányváltás, vagy egyszerűen az ország méreteiből és gazdasági erejéből fakad?

Tulajdonképpen erről szól a globális biztonsági kezdeményezés, amely az emberi sorsközösség koncepcióját alkalmazza a nemzetközi biztonság területére. Felelős nagyhatalomként Kína mindig is a békés fejlődés útját járta, határozottan kiállt az ENSZ-központú nemzetközi rendszer, a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend, valamint az ENSZ Alapokmányának céljain és elvein alapuló nemzetközi kapcsolatok alapvető normái mellett. A globális biztonsági kezdeményezés Kína hagyományos kultúrájában gyökerezik, és a független, önálló és békés külpolitikából és gyakorlatból ered. Kína közvetítésével Szaúd-Arábia és Irán nemrég megbékélt egymással, ismét felvették a diplomáciai kapcsolatokat, ami új reményt ad a közel-keleti térség békéjére. Kiadtunk egy állásfoglalást az ukrán válság politikai rendezéséről is, a harcok mielőbbi beszüntetésére, béketárgyalások megkezdésére és az ukrán válság mihamarabbi békés rendezésére szólítva fel. Ettől nem független a globális civilizációs kezdeményezés, amely kiáll a világ civilizációinak sokszínűsége iránti tisztelet mellett; kiáll a kultúrák közötti egyenlőség, a kölcsönös megbecsülés, a párbeszéd és a tolerancia mellett, támogatja a béke, a fejlődés, a méltányosság, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság közös emberi értékeit, hangsúlyozza a kulturális örökségünk és az innováció fontosságát, és felszólít a nemzetközi kulturális cserekapcsolatok és együttműködés erősítésére. Reméljük, hogy ezzel elő tudjuk segíteni a tartós béke, az egyetemes biztonság és a közös jólét, a nyitott és befogadókész, tiszta és szép világ építését. Kína kész együttműködni minden országgal e kezdeményezések megvalósítása érdekében.

– Hogyan értékeli a kínaimagyar kapcsolatokat?

Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az új Kínával. A két ország mindig is tisztelte és megértette egymást, megbízott egymásban. Sőt, országaink kapcsolata a nemzetközi cserekapcsolatok példaképévé vált. Mi az alapja mindennek? Egyrészt a kölcsönös tiszteletet. Bár Kína és Magyarország nemzeti adottságai, rendszere és kultúrája egymástól eltérő, mégis mindig egyenrangúként kezeltük egymást, és figyelembe vettük egymás alapvető érdekeit és főbb gondjait. Kína határozottan támogatja Magyarországot abban, hogy a nemzeti feltételeinek megfelelő fejlődési utat járja, akárcsak abban, hogy megvédje szuverenitását, biztonságát és fejlődési érdekeit, és nagyra értékeljük, hogy a magyar fél mindig is kitartott az egy Kína-elv mellett, a Kínával kapcsolatos kérdésekben ragaszkodott az igazságos állásponthoz, és sohasem avatkozott bele Kína belügyeibe. Másrészt, Kína és Magyarország hosszú távú és stabil stratégiai partnerként tekint egymásra, egymás fejlődésében pedig komoly lehetőséget lát a kölcsönös előnyök elérésére. Mindketten támogatjuk az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés és a „keleti nyitás” stratégiájának szoros összehangolását. Magyarország évek óta tartja pozícióját, mint a kelet-közép-európai kínai befektetések első számú célpontja, és a kínai vállalatok szempontjából Magyarország az egyik első számú választás az uniós piacra való belépéshez. Számos nagy projekt, köztük a CATL és a NIO Power hivatalosan is megkezdte működését, tovább erősítve Magyarország vezető pozícióját az alternatív meghajtású járművek iparágában. A kínai vállalatok továbbá aktívan részt vesznek a magyar naperőművek építésében, pozitívan hozzájárulva Magyarország energiabiztonságához. Harmadszor, ragaszkodnunk kell az emberek közötti kötelékek megtartásához. A magyar nép egy keleti gyökerű nép, ezért érzünk egyfajta természetes közelséget egymáshoz. A kínai nép különleges baráti érzelmeket táplál Magyarország iránt. Mi nem csak barátok, sokkal inkább rokonok vagyunk. Az elmúlt években a két ország közötti kulturális és oktatási cserekapcsolatok is folyamatosan erősödtek. Idén év elején Hszi Csin-ping elnök úr a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjainak írt válaszlevelében megdicsérte őket a kínai nyelv tanulása iránti hosszú távú kitartásukért és a kínai–magyar barátság előmozdítása iránti elkötelezettségükért. Arra bátorította őket, hogy tanuljanak többet Kínáról és legyenek a kínai-magyar barátság követei, valamint támasszanak új elvárásokat a két ország közötti kulturális cserekapcsolatokkal szemben.

A legtöbb szakértő szerint hazánk még nem aknázta ki a „keleti nyitásban” rejlő lehetőségeket. Hová lehet továbblépni, mik a kilátások?

A kínai–magyar kapcsolatok új fejlődési lehetőségek előtt állnak. Először is létrejött egy új együttműködési platform. A két ország tavaly év végén megállapodást írt alá az „Egy övezet, egy út” együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról. Ezzel, mondhatjuk, hogy szintet léptünk. Érdemes tudni azt is, hogy Kína kifejezetten ösztönözi, hogy több erős kínai vállalat fektessen be Magyarországon, és támogatjuk a kínai vállalatokat abban, hogy több terméket importáljanak Magyarországról. A turisztikai együttműködés is új lehetőségeket teremt. Gazdag történelme, kultúrája, valamint természeti és kulturális látnivalói és egyedisége miatt Magyarország a kínai turisták népszerű úti célja. A járvány előtt évente mintegy 270 ezer kínai látogatott Magyarországra, és nemrég megérkezett Budapestre az első, „járvány utáni” kínai turistacsoport. A Kínába irányuló turisztikai és látogatási kérelmeket benyújtó magyarok száma is megnőtt a Kínába szóló valamennyi vízumtípus újraindításával. Az önkormányzati cserekapcsolatok is szépen fejlődnek. Kína tartományai, autonóm régiói és helyi kormányzatai szeretnék szorosabbra fűzni az együttműködésüket Magyarországgal, ezért a közeljövőben számos helyi kormányzati delegáció látogat Magyarországra. A két ország között jelenleg 42 testvérvárosi kapcsolat van. Következő lépésként aktívan támogatjuk a kínai és a magyar települési csereprogramokat és együttműködést, több testvérvárosi kapcsolatot fogunk létrehozni, hogy a két ország kapcsolatai még mélyebben gyökerezzenek, még inkább az emberek javát szolgálják.

– A közelmúltban a tajvani hatóságok vezetője Cai Jing-ven az USA-ban járt, ahol találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval. Erre a válasz egy kínai hadgyakorlat volt. Bő egy évvel az ukrajnai orosz invázió kezdete után erre sokan felkapják a fejüket. Amerika és Tajvan a tűzzel játszik?

Valóban. A tajvani hatóságok vezetője Cai Jing-ven külföldi látogatása során „átugrott” az Egyesült Államokba, és Kína komoly kifogása és ellenvetései ellenére az Egyesült Államok ragaszkodott a McCarthy képviselőházi elnök és Cai közötti találkozó megszervezéséhez. Ez súlyosan sérti az egy Kína-elvet és a három kínai–amerikai közös közlemény rendelkezéseit, súlyosan sérti továbbá Kína szuverenitását és területi integritását, valamint az amerikai vezetők politikai kötelezettségvállalásait. Kína ezt nyomatékosan elítéli, és határozott és erőteljes intézkedéseket fog hozni a nemzeti szuverenitása és a területi integritása szilárd védelme érdekében. Az „átutazással” Cai „áttörést” és „politikai showműsort” akart elérni, így törekedve arra, hogy az Egyesült Államok és Tajvan közötti hivatalos és érdemi kapcsolatokat magasabb szintre emelje, és akadályokat gördítsen Kína békés újraegyesítésének útjába.

Néha azért nehéz követni az amerikai külpolitikát, mert önmagának is ellent mond. Az egy Kína-elvet az USA hivatalosan elismeri, Tajvant Kína részének tekinti, mégis támogatja a tajvani szeparatizmust. Sőt, másokat is erre buzdít. Mire véljük ezt a kettősjátékot?

Az Egyesült Államok szándékosan provokálja Kínát a tajvani kérdésben azzal a stratégiájával, hogy Tajvant használja fel Kína sakkban tartására. McCarthy az amerikai kormányzat harmadik közjogi méltóságaként találkozott Caijal, s ezzel a Tajvan függetlenségét szorgalmazó szeparatista erőknek küldött súlyos üzenetet, egyúttal az amerikai–kínai kapcsolatok politikai alapjait támadta, valamint negatívan befolyásolta a Tajvani-szoros térségének békéjét és stabilitását. A világon csak egy Kína van, Tajvan Kína felségterületének elidegeníthetetlen része, és a Kínai Népköztársaság kormánya az egyetlen legitim kormány, amely az egész országot képviseli. Az egy Kína-elv a nemzetközi közösség konszenzusa és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normája. Az egy Kína-elv alapján 182 ország létesített diplomáciai kapcsolatot Kínával. Cai Jing-ven 2016-os hivatalba lépése óta viszont kilenc ország szakította meg diplomáciai kapcsolatait a tajvani hatóságokkal, és létesített diplomáciai kapcsolatokat Kínával. Kína békés újraegyesítése olyan történelmi tendencia, amelyet senki és semmilyen erő nem állíthat meg.

– A közelmúltban Macron francia elnök és az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen Kínába látogatott. Párizs mintha békülni akarna, ugyanakkor Brüsszel inkább az amerikai kottából játszik. Erről mit gondol?

Mind Kína, mind pedig az Európai Unió jelentős erőnek számít; fontos pillérek a világbéke fenntartásában, és mindketten a közös fejlődést előmozdító nagy piac és az emberi fejlődést előmozdító nagy kultúra részei vagyunk. Kína és Európa között nincs alapvető érdekellentét, és a közös érdekeink messze felülmúlják a különbségeket. Macron elnök úr és Von der Leyen elnök asszony kínai látogatása segíteni fogja a két fél együttműködésének további erősítését minden téren, segíti az összefogást a globális válság leküzdésében és új lendületet ad a Kína–EU kapcsolatok fejlődésének. Kína mindig stratégiai partnerként tekintett az EU-ra, támogatja az európai integrációt és a valódi európai stratégiai autonómiát. Az Európai Unió tagállamaként Magyarország fontos szerepet játszott a Kína–EU kapcsolatok egészséges fejlődésének előmozdításában. Orbán Viktor miniszterelnök úr és Szijjártó külügyminiszter úr több alkalommal is felszólította az EU-t, hogy erősítse meg együttműködését Kínával, amit mi nagyra értékelünk. Kína kész együttműködni Magyarországgal a Kína–EU kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása érdekében.

Kapcsolódó írásaink