Az orosz határhoz háromszázezer gyorsreagálású NATO-katonát telepítenének

Az elkövetkező hónapokban a NATO szeretné felgyorsítani a keleti határán lévő felszerelések felhalmozására irányuló erőfeszítéseit, és több tízezer olyan katonát jelöl ki, akik rövid időn belül mozgósíthatóak. Ez a lépés azt hivatott megakadályozni, hogy Oroszország kiterjessze a háborút Ukrajnán túli területekre is.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy az egyes országok a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a közös védelemből.

Katonákra, kiképzésre, jobb infrastruktúrára és főként korszerű fegyverekre, katonai felszerelésre, valamint lőszerekre van szükség.

A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a tagországok már most is aggódnak saját lőszerkészleteik miatt, Ukrajnának pedig égető szüksége van újabb lőszerszállítmányokra, fennáll a veszélye annak, hogy nem minden NATO-szövetséges fogja betartani ígéretét, hogy hozzájáruljon a szövetség új terveihez.

A katonai vezetők idén tavasszal nyújtják be frissített regionális védelmi terveiket, amelyek célja, hogy felvázolják, hogyan képes a szövetség megvédeni a csaknem egymilliárd állampolgárát.

„Úgy gondolom, hogy olyan erőkre van szükség, amelyekkel érdemben fel lehet lépni Oroszországgal szemben” – fogalmazott NATO Katonai Bizottságának egy magas rangú tagja, hangsúlyozva, hogy jelentősen több csapatra és különösen több készenléti erőre van szükség.

A brüsszeli lap információ szerint az első szint, amely körülbelül 100 ezer katonából állhat – akiknek tíz napon belül kell mozgósításra készen állniuk –, Lengyelországból, Norvégiából és a balti államok haderejéből tevődne össze. Emellett a szövetség által a keleti szárnyon már korábban felállított többnemzetiségű harccsoportok is részt vehetnek egy esetleges műveletben. A csapatok második szintje ezeket az erőket támogatná, készen arra, hogy akár 10-30 napon belül telepítsék át őket, például Németországból.

A Politico szerzője szerint ez a folyamat rendkívül bonyolult lehet, hiszen egy ilyen gyors mozgáshoz, mindenképp sok emberre, felszerelésre és kiképzésre van szükség, valamint sok pénzre is.

Hogy a tervek a valóságban is kivitelezhetők legyenek, a szövetségesnek növelniük kell védelmi kiadásaikat.

Ben Hodges, az amerikai hadsereg európai parancsnoka szerint a készenlét azt jelenti, hogy „alapvetően megvan minden, aminek meg kell lennie ahhoz, hogy az adott egység számára kijelölt küldetést teljesíteni lehessen”. Hodges azt is elmondta, hogy a tervek gyakorlati végrehajtása nagy kihívást jelent, időigényes és költséges is.

Alapvető problémát okoz ugyanakkor már az is, hogy alig van olyan vállalat, mely képes volna gyorsan minőségi lövedékeket gyártani.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is kihangsúlyozta, hogy a szövetségesek az elmúlt hónapokban fokozták a termelés fokozásával kapcsolatos háttérmunkát, valamint hogy a tagok a lőszerkészletekre vonatkozó új követelményeken dolgoznak.

Amikor a NATO katonai tervei elkészülnek, a tagországok vezetőit felkérik, hogy bocsássák rendelkezésre a csapatokat, illetve a szükséges eszközöket a végrehajtáshoz. A vezetők nyáron Litvániában találkoznak, hogy megtárgyalhassák a terv részleteit.

Néhány szövetséges már elismerte, hogy a NATO igényeinek kielégítése sokkal több anyagi ráfordítást igényel. „Nagyobb sebességre van szükségünk mind az eszközök, mind a személyzet és az infrastruktúra tekintetében” – nyilatkozta például André Wüstner német ezredes.

Szerinte a német hadseregnek a jövőben sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közös védelmi képességek növeléséhez. Nem lesz egyszerű.

A Bundeswehr állapotával kapcsolatban az elmúlt időszakban rengeteg éles kritika látott napvilágot, és a korábban beharangozott száz milliárd eurós fejlesztési alap is jószerivel érintetlen.

A Politico szerint kényes kérdésnek számít a hozzájárulási egyensúly is, mivel a magas készültségű csapatok többségének az európai szövetségesektől kell majd érkezniük, ugyanis Washington azt fontolgatja, hogyan a Kína felől érkező kihívásokat teszi maga számára első számú prioritássá.