Külföld
Scholz szankciókkal fenyegette meg Kínát
Németország legnagyobb kereskedelmi partnerét

„Úgy gondolom, hogy ennek következményei lennének, de most abban a szakaszban vagyunk, amikor világossá tesszük, hogy ennek nem szabad megtörténnie” – mondta Scholz a CNN-nek rövid washingtoni látogatása során, amikor arról kérdezték, hogy Németország szankcionálná-e legnagyobb kereskedelmi partnerét, Kínát.
Pekinget az elmúlt hetekben egyre több vád érte a nyugati tisztviselők és a média részéről, miszerint potenciálisan nyitott arra, hogy katonai segélyt nyújtson Oroszországnak – ezt a vádat Peking tagadja.
Kína továbbra is elkötelezett marad a béke független külpolitikája mellett – mondta Li Ko-csiang miniszterelnök vasárnap, nem említve az orosz–ukrán konfliktust.
Németországba visszatérve Scholz nem volt hajlandó válaszolni arra a közvetlen kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök mutatott-e neki konkrét bizonyítékot azon állítások alátámasztására, amelyek szerint Kína fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak.
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem szabad fegyverszállításoknak történnie, és a kínai kormány kijelentette, hogy nem szállítana fegyvereket” – mondta a kancellár újságíróknak Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnökkel folytatott vasárnapi találkozóját követően.
„Ezt követeljük és figyeljük” – tette hozzá Scholz.
Von der Leyen kevésbé volt kitérő, és elismerte, hogy „egyelőre nincs bizonyítékunk erre”, de figyelmeztetett, hogy a Nyugat óvatos marad, és figyelni fogja Peking engedelmességét.
Kikerülte azonban azt a kérdést, hogy az EU szankcionálná-e Kínát, és ezt „hipotetikus kérdésként utasította el, amelyre csak akkor lehet válaszolni, ha az valósággá és ténnyé válna”.
Kína többször is tagadta a vádakat. A múlt héten Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Washington hamis információkkal házal a fegyverekről és ok nélkül szankciókkal sújt kínai cégeket, és ezt képmutatásnak és a zsarnokoskodás nyilvánvaló aktusának minősítette.
Washington már azzal is szítja a tüzet Ukrajnában, hogy „fegyverekkel árasztja el a konfliktusban részt vevő egyik felet, ezzel elnyújtva a harcot és elérhetetlenné téve a békét” – tette hozzá Mao Ning.