Putyin: Oroszország felfüggeszti a START-szerződésben való részvételét

Az orosz elnök hangsúlyozta: a Nyugat elárulta Oroszországot, az oroszokkal kötött alkut a Donbasz kapcsán, és felfegyverezte Ukrajnát, amelyet esernyőként tart most maga előtt. Szavai szerint Moszkva békét akart, az Egyesült Államok viszont terjeszkedni. „Senkinek sincs annyi bázisa, mint Amerikának – az egész bolygó tele van velük” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy a kijevi rezsim büntetőakcióra készült Kelet-Ukrajnában a szakadár oroszok ellen, ezért kellett lépniük, meg kellett védeni az ott élőket.

Bár nyugati kiképzők segítettek felkészíteni az ukrán haderőt, ami Vlagyimir Putyin szerint tele van neonácikkal, amit az is mutat, hogy az egyik dandár az Edelweiss nevet kapta, az orosz elnök úgy véli, eldobható eszközként tekintenek az ukránokra. – A Nyugat globálissá akarja szélesíteni ezt a konfliktust, és nem titkolják, hogy a céljuk Oroszország felszámolása, de az oroszokat nem lehet a csatatéren legyőzni – figyelmeztetett. Hozzátette: nem az ukrán néppel állnak háborúban, hanem a Nyugattal.

Az elnök megköszönte az egész orosz nép bátorságát és elszántságát, majd megjegyezte, amikor a beszédét írta, összeállított egy hosszú listát a nemzetegyesítő harcok hőseiről, végül azonban kivette. „Féltem, hogy megbántom azokat, akiket véletlenül kifelejtek” – mondta.

Az Oroszországhoz csatolt területek kapcsán azzal folytatta: „Most újra együtt vagyunk, ami azt jelenti, hogy még erősebbek lettünk. És mindent megteszünk, hogy a várva várt béke visszatérjen országainkba. Hőseink ezért küzdenek, az őseikért, a gyerekek és az unokák jövőjéért, népünk újraegyesítéséért” – mondta Putyin egy perc csendet és a közönség főhajtását kérve az elesettek emléke előtt.

Vlagyimir Putyin beszédében természetesen szóba kerültek az ország ellen bevezetett szankciók is, amelyeknek szerinte az egyetlen céljuk az, hogy szenvedést okozzanak az embereknek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Nyugat elszámította magát. A pénzügyi rendszer megőrizte a stabilitását. Nincs áruhiány. A rubel részesedése a nemzetközi elszámolásokban megduplázódott, és egyre többen vannak, akik függetlenedni akarnak a dollártól.

Az orosz agrárium szárnyal, rekordmennyiségű, 150 millió tonna gabonát takarítottak be. A gabonaexport teljes volumene pedig elérte a 60 millió tonnát. – Idén a belföldi kereslet masszív növekedését jósolják, biztos vagyok benne, hogy cégeink ezt kihasználják, és elfoglalják a nyugati cégek távozása után felszabaduló rést – mondta az elnök. S megjegyezte: a járvány előtt 4,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most pedig 3,7, ami történelmi mélypont.

Kitért arra is, hogy az infláció csökken, a második negyedévben várhatóan eléri a 4 százalékos célt, miközben egyes európai uniós tagországokban messze 10 százalék felett van. Összefoglalva a gazdaság és az állam pénzügyi helyzetét, úgy fogalmazott: Oroszországnak nem kell meghajolnia mások előtt, és pénzért, külföldi hitelekért könyörögnie.

Az orosz elnök bejelentett egy nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési programot is, amelynek célja Oroszország ázsiai összeköttetéseinek megerősítése. Majd odaszúrt egyet az oligarcháknak, akik hosszú éveken át „igyekeztek kimenteni a pénzüket” Oroszországból. Ezekből a vagyonokból aztán jachtok lettek ahelyett, hogy hazai befektetésekben hasznosultak volna – jegyezte meg Putyin. – Van egy másik választás is – a hazád oldalára állni és a honfitársakért dolgozni – fogalmazott.

Visszatérve a külpolitikára, Vlagyimir Putyin felidézte, az USA és a NATO nyíltan vállalt célja, hogy addig támogatja Ukrajnát, amíg Oroszország stratégiai vereséget nem szenved. Ezzel döntő fordulat állt be a Nyugat és Moszkva viszonya között, amely a START-szerződés aláírása óta a kölcsönös bizalomra épült. Ezen szerinte nem a Kreml akart változtatni, a fenyegetésekre azonban reagálnia kell, ezért Putyin egy hete aláírta az új földi stratégiai rendszerek harci szolgálatba állításáról szóló rendeletet, és Oroszország felfüggesztette részvételét a stratégiai és támadófegyverekről szóló szerződésben.

„Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét” - mondta.

Mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogyan mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja - közölte Putyin.

Az orosz elnök azt is elmondta: információja van róla, hogy az Egyesült Államok új típusú nukleáris töltetek kifejlesztésén dolgozik az elavulóban lévők helyébe, és hogy egy ilyen fegyver fizikai tesztelését mérlegeli. Közölte, hogy az orosz védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak készen kell állnia a nukleáris fegyvertesztre, ha ezt az amerikai fél elsőként megteszi.

Kifogásolta, hogy Washington - miközben Moszkvától a START-szerződéssel kapcsolatban az összes pont teljesítését követeli -, a maga részéről úgy gondolja, hogy „úgy viselkedik, ahogy akar”. Rámutatott, hogy az orosz katonai létesítmények helyszíni ellenőrzését úgy kívánja felújítani, hogy közben stratégiai vereséget okozna Oroszországnak.

A tíz évre szóló, öt évre meghosszabbítható Új START egyezmény, amelyet 2010-ben tíz évre írt alá Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, 2011-ben lépett hatályba. A felek 2021-ben megállapodtak a szerződés hatályának 2026. február 5-ig való meghosszabbításáról. Az Új START a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is - 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe. Becslések szerint Oroszországban és az Egyesült Államokban található a világon meglévő nukleáris robbanófejek 90 százaléka.

Bejelentette azt is, hogy utasítást adott a védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak, hogy gondoskodjanak az atomfegyverek ellenőrzéséről és fejlesztéséről.