Stoltenberg közölte az ukrán NATO-csatlakozás feltételeit

„A NATO álláspontja Ukrajna tagságával kapcsolatban változatlan” – mondta Stoltenberg a müncheni biztonsági konferencia egyik panelbeszélgetésén.

„Még 2008-ban megállapodtunk abban, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és továbbra is ez az álláspontunk.”

„Természetesen most az a fontos, hogy Ukrajna szuverén, független államként érvényesüljön. Mert anélkül, hogy Ukrajna szuverén és független állam lenne, nincs mód arra, hogy a jövőben bármilyen kapcsolatról tárgyaljunk a NATO és Ukrajna között” – folytatta, hozzátéve, hogy erre a megbeszélésre akkor kerül sor, amikor a jelenlegi ukrajnai konfliktus megoldódik.

A NATO régóta ragaszkodik ahhoz, hogy minden leendő tag békésen rendezze a fennálló nemzetközi, területi vagy etnikai vitákat, mielőtt csatlakozna a szövetséghez.

Az ukrán csapatokat jelenleg több NATO-országban képzik ki, a blokk tagjai pedig fegyverekkel és hírszerzési információkkal látják el Kijevet. A hónap elején Stoltenberg újságíróknak elmondta, hogy a NATO-országok már mintegy 120 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást utaltak át Ukrajnának, és a főtitkár szombaton ígéretet tett arra, hogy ez a támogatás a végtelenségig folytatódik, még „az eszkaláció kiváltásának” kockázatával is.

Bár a hivatalos tagság egyelőre elérhetetlen Kijev számára, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a múlt hónapban azt mondta a BBC-nek, hogy országa már „de facto” NATO-taggá vált, és „a közeljövőben de jure NATO-taggá válik”.

Ukrajna NATO-csatlakozásával potenciálisan több orosz terület kerülne a blokk közepes hatótávolságú rakétáinak lőtávolságába, ezért a Kreml elfogadhatatlan nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja azt. Egy esetleges jövőbeli orosz–ukrán konfliktus a szövetség többi tagját is nyílt háborúba sodorná Moszkvával.

Ukrajna „demilitarizálása” és semleges országgá tétele a két cél, amelyet Oroszország a csaknem egy éve indított katonai műveletének indoklásaként említett – tudósított az Oroszhirek.hu.