Hibrid törvényszéken vonnák felelősségre az uniós miniszterek az orosz vezetőket

„Különbíróságot kell felállítani” – szögezte le Sam Tanson luxemburgi igazságügyi miniszter.

Az uniós tárcavezetők pénteki stockholmi találkozóján felmerült kérdés előzménye az Európai Bizottság tavaly novemberben tett kettős javaslata annak áthidalására, hogy Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát.

A bizottság első javaslata egy nemzetközi különbíróság felállítása, míg a második egy nemzeti jogon alapuló, ám nemzetközi bírákkal felállított, hibrid különbíróság létrehozása volt.

A hibrid bíróság ötletét hivatalosan is támogató Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock az ICC-n januárban tett látogatásakor azt javasolta, hogy a bírói testület létrehozása az ukrán jogon alapuljon. Baerbock ugyanakkor elismerte, nem biztos, hogy felállása után azonnal a bíróság elé citálhatják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Mihail Misusztyin miniszterelnököt és Szergej Lavrov külügyminisztert, mert hivatali idejük alatt különleges mentelmi joggal rendelkeznek.

Baerbock javaslatát nyilvánosan eddig csupán Franciaország támogatta a találkozón. A belga igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz felső vezetőket felelősségre kell vonni, ám a hibrid bíróság szerinte túl sok problémával jár. Vincent Van Quickenborne azt ugyan támogatta, hogy az ENSZ-en keresztül hozzák létre a különleges grémiumot, de úgy vélte, Moszkva megvétózná a lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Szintén a különleges nemzetközi bíróság mellett állt ki Inese Libina-Egnere lett miniszter is mindhárom balti állam nevében.