A svédek szerint van esélyük a NATO-csatlakozásra

Ulf Kristersson kiemelte: Recep Tayyip Erdogan török elnök „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó” és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagyrésze is nyomást gyakorolhat. Mindazonáltal hangsúlyozta: „A török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg.” Bár a kormányfő nem említette a csatlakozás várható időpontját, leszögezte: nagyon rossz lenne a svéd nemzetbiztonság számára, „ha a szükségesnél hosszabb időt venne igénybe”. Hozzátette azt is, hogy minden a feszültségek elsimításán múlik, kiemelve, hogy bármikor kész találkozni Erdogannal.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont csütörtökön azt mondta, jelenleg nem látja értelmét török–svéd–finn háromoldalú találkozónak, újságírók előtt pedig leszögezte, Ankara „konkrét lépéseket” vár Stockholmtól, bár részletekre nem tért ki. Erdogan a hét elején azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt.

Svédország – Finnországgal közösen – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét a transzatlanti katonai-politikai szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia. A török kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többek között a terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadatását követeli.