Svédország messzebb került a NATO-tól

Bár a svéd Legfelsőbb Bíróság megtagadta Bülent Keneş kiadását Törökországnak, Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter az SVT közszolgálati csatornának azt mondta: a végső döntést az ügyben a Miniszterek Tanácsa fogja meghozni. A tárcavezető hangsúlyozta, nem akar találkozásokba bocsátkozni azt illetően, hogy a testület ítélete mennyiben befolyásolja a skandináv ország NATO-csatlakozási folyamatát, majd megjegyezte: „Svédország jogállam, de van egy törvényünk az ilyen esetek kezelésére.”

Ismert, Törökország több feltételt támasztott Svédország és Finnország NATO-tagfelvételi kérelmének ratifikálásához. Ezek közé tartozik az Ankara által körözött személyek kiadása, illetve és különösen Stockholm esetében a kurd munkáspárt (PKK), valamint annak szíriai fiókszervezete, az YPG támogatásának leállítása.

Mahmut Tat kiadása, akit december elején szállítottak vissza a hazájába, ahol azonnal őrizetbe vették, zökkenőmentesen zajlott. Tat az Európai Unió és az Egyesült Államok által egyaránt terrorszervezetnek tartott PKK tagja volt, Keneş viszont FETÖ-s, vagyis Fethullah Gülen emigrációban élő hitszónok híve. Gülennek az USA nyújtott menedéket, a török hatóságok viszont őt és támogatóit teszik felelőssé a 2016-os Erdoğan-ellenes puccskísérletért.

Svéd- és Finnország az évek során számos kurd és gülenista menekültet fogadott be, sokat közülük – mint Tat és Keneş – a hazájukban már elítéltek. Ankara emellett különösen sérelmezte, hogy a Szíriában harcoló YPG alakulatok nagy mennyiségben kaptak korábban svéd fegyvereket.

Az Anadolu török hírügynökség szerint Svédország a NATO-csatlakozási kérelem benyújtása óta megegyezésre törekszik, még egy alkotmánymódosítást is bejelentett a kormány, ami január 1-én lép hatályba. A Legfelsőbb Bíróság egyébként Keneş kiadását arra hivatkozással utasította el, hogy a rá kiszabott büntetés nem haladja meg az 1 évet. Stockholm viszont – a jelek szerint – ennek ellenére kész felülvizsgálni a döntést, ha valóban ez az ára a NATO-csatlakozásnak.