Japán újra fegyverkezik

A második világháború óta példátlan mértékű haderőfejlesztésre készül Japán. Tokió 320 milliárd dollárt (több mint 120 ezer milliárd forint) készül költeni a következő öt évben új generációs fegyverrendszerek és rakéták vásárlására – köztük olyan csapásmérő eszközökére, amelyek a kontinentális Kínát fenyegethetik, illetve fokozzák az ország védelmi képességeit egy olyan „tartós konfliktus” esetén, mint az orosz–ukrán háború – derült ki a Reuters híradásából.

„A történelem fordulóponthoz érkezett (…) és ez az én válaszom az elénk tornyosuló biztonsági kihívásokra” – fogalmazott pénteki beszédében Kisida Fumio, a szigetország miniszterelnöke. Kormánya attól tart, hogy Moszkva példáját követve Peking is a hadak útjára lép, és záros határidőn belül megpróbálja rövidre zárni a tajvani kérdést egy katonai beavatkozással; a támadás a high-tech ipar számára elengedhetetlen félvezetőkön kívül Ázsia legforgalmasabb „tengeri sztrádájától” is elvághatná a Nyugatot.

„Ez új irányt szab Japán számára. Ha megfelelően végrehajtják [a tervet], az önvédelmi erők valódi világszínvonalú erővé válik” – mondta Koda Jodzsi, a haditengerészet egykori parancsnoka a hírügynökségnek. És csakugyan, a 320 milliárd dolláros befektetés a világ harmadik legnagyobb katonai kiadása lehet, amivel japánt csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg.

A kormány közölte, pótalkatrészeket és lőszereket is felhalmoz, bővíti a szállítási kapacitást és kiberhadviselési képességeket fejleszt okulva többek között Németország példájából, amely az utóbbi években annyira elhanyagolta a Bundeswehrt, hogy az képtelen ellátni munícióval az alakulatait, és az Ukrajnába küldött harceszközeit sem tudja szervizelni.

A Kisida-kabinet döntése ezzel együtt – és annak ellenére, hogy a kínai és koreai fenyegetés miatt már 10 éve elő-előkerül a honvédelmi doktrínaváltás kérdése – komoly társadalmi és diplomáciai viták kiváltója lehet.

Japán a második világháború után egy amerikai jogászok által megfogalmazott alkotmányt fogadott el a békefeltételek részeként, s ebben lemondott a katonai erő határain túli alkalmazásáról és a támadó képességek fejlesztéséről. A pacifizmus olyan mélyen beleivódott a társadalomba, hogy miután Abe Sindzó volt miniszterelnök 2013-ban ellátogatott az országért elesett katonák emlékét őrző Jaszukuni-szentélybe, világszerte tüntetéshullám kezdődött az „újjáéledő japán militarizmus” ellen, s több japán, tiltakozásul, öngyilkosságot követett el.