Románia kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást

Az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülésére készülő Klaus Iohannis Brüsszelben román újságíróknak adott, a bukaresti hírtelevíziók által közvetített nyilatkozatában arra a román európai parlamenti képviselők által szorgalmazott felvetésre reagált, hogy a bukaresti kormány forduljon az Európai Unió Bíróságához a Románia és Bulgária schengeni tagfelvételét elutasító múlt heti döntés ügyében.

Leszögezte: a román állam és a hatóságok részéről nem lesznek bojkottfelhívások a csatlakozást megvétózó Ausztria ellen.

Iohannis megerősítette: az unió állam- és kormányfőinek mostani találkozóján is fel akarja vetni a schengeni bővítés témáját, ugyanakkor jelezte, hogy nem remél áttörést az ügyben, ugyanis az Európai Tanácsban is konszenzusos döntésekre van szükség, márpedig aligha változott meg egy hét alatt a schengeni bővítést ellenző Ausztria álláspontja. Rámutatott: az illegális migráció megfékezéséhez uniós összefogást sürgető Ausztria nem Romániával és Bulgáriával, hanem az Európai Bizottsággal szemben fogalmazott meg elvárásokat.

A román elnök kiemelte: Ausztria és – a két délkelet-európai ország együttes felvételét Bulgária miatt szintén elutasító – Hollandia is a schengeni bővítés halasztását, nem végleges leállítását akarta elérni. Ugyanakkor úgy vélekedett: Románia számára csak a legvégső esetben jöhet szóba az, hogy ne „csomagban” hagyják jóvá a két ország felvételét. Bukarest legfeljebb olyan megoldást tart kivitelezhetőnek, hogy az együttes tagfelvételi döntésnél különböző időzítést szabjanak meg Bulgária és Románia számára. Iohannis kifejezte reményét, hogy csatlakozásukat 2023-ban elfogadják az uniós tagállamok belügyminiszterei.

A román médiában egy héttel a kedvezőtlen döntés után is a schengeni csatlakozás elutasítása a vezető téma, és egymást érik az Ausztriának visszavágni próbáló, méltatlankodó nyilatkozatok a politikusok és közéleti szereplők részéről.

A kormánykoalíció legnagyobb pártját vezető Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök hétfőn jelezte: „igazságtalan döntése” miatt Bécs felkészülhet arra, hogy Románia is vétót fog emelni, ha Ausztria megpályázza az EBESZ elnöki tisztségét. A közlekedési tárcát vezető Sorin Grindeanu miniszterelnök-helyettes kedden bejelentette: közúti infrastruktúrát kezelő, eurómilliárdokat forgató országos társaság, a konstancai tengeri kikötő és a bukaresti nemzetközi repülőtér is úgy döntött: áthelyezi folyószámláit az osztrák többségi tulajdonban lévő kereskedelmi bankból egy román állami tulajdonú pénzintézetbe.

A mintegy 1500 kamionnal rendelkező nyugat-romániai árufuvarozók szövetsége, az APTE 2002 kedden azt közölte: bár nem született még a tagvállalatok szintjén formális döntés az osztrák töltőállomások bojkottjáról, a járművezetők többsége már napok óta elkerüli Ausztriát, illetve a Romániában működő osztrák tulajdonú benzinkutakat, amikor tankolniuk kell.

Az EU bel- és igazságügyi tanácsa december 8-án elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, miután Ausztria és Hollandia vétózott. Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de a két országról csomagban döntöttek. A tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzés nélküli térségbe.