Kovács Zoltán: Nem használhatják politikai eszközként az emberi jogokat

 Az alapítvány „Gócpontok és megoldások – Magyarország segít!” címmel szervezett rendezényét két nappal az emberi jogok nemzetközi napja előtt tartották.

Az emberi jogok természetéről és szabályozásáról csakis a józan ész alapján szabad beszélni – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban teret nyerő, mindent igazodási pontot eltörölni szándékozó woke-ideológia jegyében valójában az emberi jogok felszámolása és megkérdőjelezése folyik.

A tradicionális intézményrendszerek, a család, az egyház és más közösségek ellen folyik támadás, Magyarország tekintetében is. Naponta kérdőjelezik meg, hogy megfelelünk-e ezeknek a standardoknak – jegyezte meg.

A kerekasztal-beszélgetésben a magyar kormány 2016-ban létrehozott Hungary Helps programja is szóba került, amely azóta is egyedülálló kezdeményezésnek számít a világon, és amely az üldözött keresztények támogatását tűzte ki célul.

A program elindításának közvetlen kiváltó oka a 2015-ös migrációs válság volt. A Hungary Helps Program alapelve leképezte a kormány azon álláspontját, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni – tette hozzá Kovács Zoltán. A támogatás célja, hogy a más vallású, de azonos kultúrkörben élők is helyben maradjanak és boldoguljanak hazájukban.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta, hogy az iraki és szíriai keresztényeknek nyújtott támogatásból az ott élők nem lerombolt házaikat, templomaikat újították fel, hanem az első dolguk volt, hogy rendbe tegyék őseik sírjait, a temetőkben felállítsák a kereszteket. „Ezek azok az erőforrások, amiből mi is táplálkozhatunk” – fogalmazott.

Az ukrajnai háború kapcsán Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány a háború kitörése óta több mint 30 milliárd forintos humanitárius segítséget nyújtott a kárpátaljai magyaroknak és Ukrajnának, ezen felül a segélyszervezetek és egyházak további hétmilliárd forintnyi értékű segítséget nyújtottak.

A részben vagy teljesen magyar állami támogatásból működő kárpátaljai magyar intézményrendszer nemcsak a magyar kisebbség, hanem a Belső-Ukrajnából érkezők menekültek ellátását is biztosítja.
A magyar kormány célja, hogy a jövőben minden olyan szociális és kulturális intézményt működtetni tudjon, amelyek eddig is állami támogatást kaptak – mondta.

Hangsúlyozta, hogy biztosított az az összeg, amellyel a magyar kormány jövőre támogatná Ukrajnát – utalva a kormány tervére, hogy a közös uniós hitelfelvétel helyett kétoldalú megállapodás keretében 77 milliárd forintos támogatást biztosítana Ukrajna megsegítésére.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy ha szükséges, a magyar kormány további támogatást is nyújt a kárpátaljai magyaroknak.