Külföld

Jeffrey D. Sachs: A világnak békére van szüksége

Egyszerre sújtja a világot gazdasági, társadalmi (politikai), egészségügyi és környezeti válság – hangsúlyozta Jeffrey D. Sachs, a világhírű közgazdász, aki az MNB meghívására érkezett Budapestre, és tartott előadást e krízisek mélyebb összefüggéseiről, különös tekintettel az orosz–ukrán válság okaira.

Jeffrey D. Sachs: A világnak békére van szüksége
Jeffrey D. Sachs világhírű közgazdász professzor
Fotó: MH/Purger Tamás

Európa és a fejlődő világ fizeti meg az ukrán háború árát, a konfliktus legnagyobb gazdasági vesztese pedig Németország – szögezte le Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója pénteken. A közgazdász professzor, aki három ENSZ-főtitkár tanácsadója volt, és jelenleg is a világszervezet vezetőjének munkáját segíti a fenntarthatósági célok teljesítésében, a Magyar Nemzeti Bank meghívására adott elő Budapesten. Mint kiemelte, a nyugati közvélemény hajlamos elhinni, hogy mindenki Oroszország ellen van, de ez a „mindenki” valójában az Európai Uniót, az angolszász államokat, valamint a legszorosabb szövetségeseiket fedi, a világ nagy része legalábbis közömbös, el nem kötelezett pozíciót vett fel, és tovább kereskedik Moszkvával. Az orosz gazdaság így a szankciók ellenére működik.

A professzor szerint az Egyesült Államoknak döntő szerepe volt a válság előidézésében – és van a fenntartásában is. Ennek megértéséhez azonban a kelet-európai rendszerváltozásokig kell visszatekinteni. Ennek kapcsán felidézte, hogy 1989-ben részt vett a lengyel gazdaság talpra állításában, ami elengedhetetlen feltétele volt a sikeres társadalmi átmenetnek.

– A vasfüggöny lebontása előtt a Nyugat megígérte Gorbacsovnak, ha nem gördít akadályt a kelet-közép-európai demokratizálódás útjába, támogatja a két Németország egyesülését, és megszünteti a Varsói Szerződés Szervezetét, akkor „a NATO egy hüvelyknyit sem megy Keletre” – mondta, hozzátéve: „A magam részéről én szerettem ezt az ötletet.” Gorbacsovnak sem volt kifogása, betartotta az alku rá eső részét, majd a lengyel adósságkonszolidációt látva segítséget kért az Oroszországot sújtó válság kezeléséhez. Jeffrey D. Sachs elutazott Moszkvába, ahol kidolgozták a terveket, Washington viszont amilyen segítőkésznek mutatkozott Lengyelország esetében, ugyanolyan elutasító volt Gorbacsovval. A kudarc után a politikus megbukott, a Szovjetunió pedig szétesett.

Patai Mihály, az MNB alelnöke és Jeffrey D. Sachs az előadás előtt
Patai Mihály, az MNB alelnöke és Jeffrey D. Sachs az előadás előtt
Fotó: MH/Purger Tamás

„Őszintén meg voltam lepve” – jegyezte meg a professzor. Később, már Jelcin elnöksége alatt volt még egy próbálkozás, de elmondása alapján a G7-országokkal folytatott tárgyaláson még az adósságfizetés átütemezését sem sikerült elérni. Sőt, Moszkva lényegében ultimátumot kapott. „Akkor értettem meg, hogy ez geopolitika” – folytatta Jeffrey D. Sachs. És – fűzte hozzá – akkor vált világossá a számára, hogy az Egyesült Államok célja egy új, „unipoláris” világ, amelynek kialakításához a NATO-t is felhasználja. Ennek jegyében indult meg a szövetség bővítése is, amelyről úgy gondolja, Lengyelország, Csehország és Magyarország 1997-es csatlakozása még nem szült feszültséget Oroszország és a Nyugat között. Viszont a balti államok, Bulgária és Románia felvétele szó szerint vízválasztó volt, hiszen Moszkva tengeri pozícióit fenyegette.

A Kremlben – állapította meg Jeffrey D. Sachs – nem alaptalanul érezték azt, hogy Oroszországot bekerítik, az utolsó csepp pedig az volt, amikor Grúzia és távlati tervként Ukrajna csatlakozása is szóba került. Ettől kezdve, vagyis 2008-tól Vlagyimir Putyin egyre határozottabban figyelmeztetett: „Ezt ne csináljátok!”

Az Egyesült Államok tehát a hidegháború végétől tudatosan, George W. Bush elnöksége alatt pedig sebességet váltva tört stratégiai célja, az egypólusú világrend kialakítása és megszilárdítása felé, s e tekintetben mind Oroszország, mind pedig Kína az útjában volt. Jeffrey D. Sachs szerint Washington külpolitikájának ez a vezérmotívuma, és ezért látott például fenyegetést az EU és Oroszország erősödő gazdasági kapcsolataiban. Ami, így a professzor, a közgazdászok számára kölcsönösen előnyös üzlet, kereskedelem, az az amerikai stratégiai gondolkodásban függőségként jelenik meg, amelyet meg kell szüntetni. „Ezért tekintettek akkora gyűlölettel az Északi Áramlatra is” – jegyezte meg a közgazdász.

A professzor hangsúlyozta, a világnak, amelyet jelenleg négyféle válság súlyt – társadalmi (politikai), egészségügyi, gazdasági és környezeti – békére lenne szüksége, de az Egyesült Államok ebben nem érdekelt. – A tavasz folyamán, török közvetítéssel közel kerültünk a béketárgyalásokhoz. Aztán Ukrajna hirtelen változtatott a retorikáján, és a tárgyalások előfeltételévé tette az oroszok által megszállt területek, köztük a Krím, kiürítését – hívta fel a figyelmet az amerikaiakat sejtve a mögött, hogy Volodimi Zelenszkij visszanyerte önbizalmát és a győzelembe vetett hitét. Jeffrey D. Sachs egyébként a tárgyalásos rendezésen kívül nem lát más kiutat a válságból. Ami pedig a békefeltételeket illeti, a Nyugatnak szerinte le kell mondania a NATO további terjeszkedéséről és a Krímről is.

Orbán Viktor miniszterelnök, Jeffrey D. Sachs professzorral és Orbán Balázzsal beszélget
Orbán Viktor miniszterelnök, Jeffrey D. Sachs professzorral és Orbán Balázzsal beszélget
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Előadása során Sachs professzor összegezte gondolatait a fenntarthatóság és a jelenlegi válságok összefüggéséről is. Kiemelte: a központi bankok feladata, hogy a világgazdaság fenntarthatósági fordulata megvalósulhasson. Kifejtette, hogy az átmenet kizárólag a nemzetek együttműködésén alapulhat. Rávilágított, hogy a 2020 eleje óta a reálgazdaságban jelentkező kínálati sokkokat a jegybankok nem tudják kezelni, hanem a likviditásra és a pénzügyi stabilitás fenntartására képesek hatni. Ugyanakkor a klímaváltozás a nemzetközi színtéren olyan elsöprő gazdasági sokkot okozhat a jövőben, amelyek megoldásában a központi bankok igenis tudnak segíteni.

A jegybankoknak kell megteremteniük a fenntartható gazdaságra történő átállás alapjait, és felkészíteni a nemzetek pénzügyi rendszereit a zöldfordulatra és a fenntartható gazdaság finanszírozására. Kiemelte, hogy a karbonmentesítést csak nemzetközi összefogással lehet megoldani, a nemzetek ezt nem tudják külön-külön elérni. A hangsúlyt ezért nem a bezárkózásra és a gazdasági szeparációra, hanem a zöldenergia-hálózatok kiépítésére és a kölcsönösen előnyös kereskedelemre kell helyezni.

Jeffrey D. Sachs előadása után Orbán Viktor miniszterelnökkel és politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal is találkozott.