Külföld

Németország nem készült fel erre a válságra

Hozzá nem értés, nemtörődömség, a felelősségvállalás kerülése és a politikai kontrollmánia - ezek vezettek oda a Magyar Hírlapnak nyilatkozó Gerold Otten szerint, hogy a védelmi képességeket aláásó lőszerhiány és szervezeti válság jellemzi ma a Bundeswehrt. A német alsóház szakbizottságának tagja, a Luftwaffe nyugalmazott ezredese hangsúlyozta: gyökeres változásra van szükség, ami magában foglalja a kivonulást a külföldi missziók többségéből, az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítását, a hadsereg szakértői irányításának megerősítését és a társadalmi szemléletformálást is. Az utóbbi évtizedekben ugyanis Németországban minden gyanús volt, ami kicsit is katonai jellegű, így viszont nem lehet felkészülni hatékonyan a válságokra.

Németország nem készült fel erre a válságra
Gerold Otten (AfD), a német Bundestag védelmi bizottságának tagja látogatáson a Bundeswehrnél
Fotó: MH/Facebook

Ideológiai és gyakorlati okai egyaránt vannak a Bundeswehr válságának Gerold Otten (AfD) szerint. A német alsóház védelmi bizottságának tagja a Magyar Hírlap megkeresésére foglalta össze véleményét a sajtóban drámai jelzőkkel illetett lőszerhiány okairól és a háttérben húzódó szervezeti problémákról. Mint rámutatott: a helyzet nem új, viszont a közvélemény csak most szembesült vele, mivel az ukrán válság ráirányította a figyelmet a nemzetbiztonsági kérdésekre.

Ami katonai, az gyanús

„Németország két évtizede a béke nagyköveteként tekinti magára, és emiatt nem csupán a fegyveres erők (mint a nemzeti szuverenitás és a külpolitikai cselekvőképesség alapja) valódi jelentőségét mérte fel rosszul, hanem a mentális erők (a társadalom védelmi reflexeinek és önérvényesítésének) fontosságát is. Németország ma mélyen pacifista ország, a katonaság és minden, ami katonai jellegű, idegen a politikai vezetéstől, sőt bizonyos esetekben erősen gyanús is" – fogalmazott a bajor képviselő.

Ehhez társult az a téves elképzelés – folytatta –, miszerint egy nagyobb konfliktus nem törhet ki egyik pillanatról a másikra, hanem azt hosszabb, akár egy évtizedes „felvezetés” előzi majd meg, így a veszély felismerése után még bőven marad idő a Bundeswehr felkészítésére, készleteinek feltöltésére.

A Luftwaffe nyugalmazott ezredese úgy látja, Berlin a politikai felelősséget hosszú ideje következetesen tolja át a magasabb szintű szervezetekre (ENSZ, EU, NATO), dacára annak, hogy ez a szuverenitás fokozatos elvesztésével jár.

„A politikusok számára ennek az a pozitív hozadéka, hogy nem kell saját megoldásokon törni a fejüket, sem aggódniuk a rossz döntések következményei miatt” – emelte ki, hozzátéve: ez a tendencia nemcsak a honvédelmi tárcára jellemző, hanem általában minden minisztériumra.

A nemtörődömség ára

A Bundeswehr katonai vezetésének tisztában kellett lennie a romló állapotokkal, hiszen a friss hírek szerint 20 milliárd euróra rúg a készlethiány. Erre a felvetésünkre a volt vadászpilóta úgy reagált, mindegy, hogy az illetékesek mulasztották-e el tájékoztatni a politikai döntéshozókat, vagy az utóbbiak nem törődtek a problémával, legalább 2014, ha nem már a 2008-as grúz háború óta felismerhető volt: Oroszország és a Nyugat kapcsolata változóban van.

Amióta az AfD parlamenti párt, számtalan kezdeményezése volt, például módosító indítványokat nyújtottak be a költségvetéshez arra vonatkozóan, hogy az új fegyverrendszerek beszerzésével párhuzamosan a lőszertartalékokat is növelje a szövetségi kormány. Ám a javaslataikat takarékossági okokra hivatkozva rendre leszavazták a Bundestagban.

Gerold Otten hangsúlyozta, a német hadiipar termelési kapacitásai az elmúlt harminc évben csökkentek. A beszerzési iroda (BAAINBw) ráadásul élesen elkülönül a Bundeswehrtől, és a működését jogi, személyi és politikai akadályok nehezítik.

Ez lényegében a katonaság feletti alkotmányos és politikai kontrollmánia eredménye – szögezte le a védelmi tanács tagja, s kiemelte: a katonai beszerzéseknél a szakértelemre kellene helyezni a hangsúlyt, ehhez képest jelenleg a jogászkodás és a bürokratikus maszatolás kapja a főszerepet.

A képviselő szerint a védelmi ipart, hasonlóan más nyugati államokhoz, Németországnak is „normális iparágként” kéne kezelnie, arra törekedve, hogy a különböző haderőnemek szükségletei és a politikai akarat a lehető leggyorsabban és legrugalmasabban kielégíthető legyen.

Mi lesz veled Németország?

Már önmagában az is sokat segítene, ha a döntéshozók a politikai elképzeléseikkel ellentétes szakértői véleményekre is odafigyelnének, de jelenleg pontosan ez az, ami nem történik meg:

a politikusok kizárólag azokat a javaslatokat fogadják el, amelyek az ideológiai kereteikbe illeszkednek. Ez pedig mérgező hatással van a katonaságra is, hiszen a legmagasabb beosztások az adott tábornok politikai pozíciójától és a diplomáciai képességeitől függ – fejtette ki Gerold Otten.

A nyugállományú ezredes megismételte: a változáshoz elengedhetetlen, hogy a kulcspozíciókat, beleértve a honvédelmi miniszterét is, ne újoncoknak osszák ki, hanem lehetőleg szakértőkkel, de legalábbis tapasztalt személyekkel töltsék be.

A Bundeswehr válságának anyagi oldalát illetően pedig azt mondta: „Radikálisan csökkenteni kell a külföldi missziókban való részvételt, amelyek felfalják az emberi és anyagi erőforrásokat.” A politikus e körbe sorolja az Ukrajnának nyújtott támogatást is, amit leállítana, mivel a német hadsereg készleteiből történő szállítások nagymértékben aláássák Németország védelmi képességeit. Márpedig – tette hozzá – elsősorban erre, a nemzeti és szövetségi védelemre kellene összpontosítani.

A Bundestag védelmi bizottságának AfD-s tagja mindezekkel együtt egy sokkal mélyebb, társadalmi változást is elengedhetetlennek tart.

„Meg kell erősítenünk az önvédelmi reflexeinket. Ehhez azonban egy alapvető értékváltásra van szükség, ami sok időt vesz igénybe. Az első lépés pedig annak politikai és intellektuális újradefiniálása, hogy mi Németország, és mi akar lenni a világban” – szögezte le Gerold Otten.

Kapcsolódó írásaink