Külföld

Az Európai Unió lassan közvetlenül is belesodródik a háborúba

Mindenekelőtt Ukrajnát és a kijevi rezsimet fegyverekkel „pumpáló” Nyugatot terheli a felelősség a civilek szenvedéseiért – jelentette ki Vaszilij Nebenzja, az Orosz Föderáció állandó képviselője, az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén. A testületet az Ukrajnát ért szerdai rakétacsapás miatt hívták össze.

Az Európai Unió lassan közvetlenül is belesodródik a háborúba
Ülésezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa (illusztráció)
Fotó: Tayfun Coskun/ Anadolu Agency

A diplomata kiemelte: az ukránok gyakran telepítik ütegeiket lakóépületek és közintézmények, például iskolák, óvodák vagy éppen kórházak közelébe, így az eltévedt orosz támadó- vagy ukrán légvédelmi rakéták, illetve azok darabjai kárt tehetnek olyan épületekben, amelyekre nem is céloztak. Nebenzja felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán Telegram-csatornákon és a sajtóban számos kép jelent meg egy-egy kijevi és visgorodi lakóházról, amiket találat ért. A felvételeken látható maradványok azonban amerikai rakéták darabjai.

A probléma az, fejtegette a képviselő, hogy a kijevi propagandát sokan készpénznek veszik, ráadásul a nyugati sajtó a legképtelenebb állításokat is felerősíti; nyilvánosságot ad a hazugságoknak, miközben elhallgatja a valóságot. Példaként említette, hogy az ukránok által elkövetett háborús bűnökről alig esik szó, noha szép számmal vannak, és bizonyítékok is rendelkezésre állnak.

„Sokkoló képeket láthattunk lefegyverzett katonákról, akiket úgy lőnek agyon, mint egy kivert kutyát; foglyokról, akiknek levágják a fülét vagy térden, bokán lövik őket a Jobbszektor tagjai” – idézte fel Vaszilij Nebiznaja, rámutatva, hogy ezekből az esetekből nem lett szenzáció, és az ENSZ sem foglalkozott velük behatóbban.

Kitért a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásokra is, jelezve, hogy a múlt hétvégén 17 lövést adtak le rá nagy kaliberű ágyúkkal, ami komoly károkat okozott. Noha az oroszok vannak ott, a nyugati sajtó a kijevi narratívát átvéve újra és újra azt bizonygatja, hogy Moszkva erői saját magukra lőnek.

A zaporizzsjai atomerőmű
A zaporizzsjai atomerőmű
Fotó: AFP/Dmytro Smolyenko

Az ukrán szélsőségesek megtorló akciókat folytatnak a visszafoglalt területeken – folytatta, Herszont említve, ahol kollaboránsnak bélyegzett embereket kínoztak meg és kötöttek ki a villanypóznákhoz. „A CNN beszámolt erről, mire kitiltották őket, ahogy a SkyNewst is” – húzta alá a diplomata, majd feltette a kérdést: kik tiltakoztak a szólásszabadság nyilvánvaló megsértése miatt?

Vaszilij Nebiznaja annyiban egyetértett Moszkva kritikusaival, hogy a helyzet Ukrajnában rossz, de szerinte nem ma vált azzá. Kijev 2015-ben ki akarta szomjaztatni a Krímet, a Donyec-medencében pedig 8 éven át lőtték a civil célpontokat – hangoztatta. „Szeretném azt hinni, hogy a nyugati kollégáim nem félnek szembenézni az igazsággal, és nem akarják szándékosan hazugságban tartani az embereket” – fűzte hozzá nem túl meggyőzően, mivel beszédében többször utalt rá, hogy a valóságban ez nem egy orosz–ukrán konfliktus, hanem a NATO proxyháborúja Oroszország ellen, amibe az Európai Unió is egyre közvetlenebbül belesodródik, hiszen már ott tart, hogy ukrán katonákat képez ki a területén.

A föderáció állandó ENSZ-megbízottja végül azt mondta: szomorú, hogy a Nyugatnak semmi sem drága, és hétköznapi ukrán emberek vérével akarja fenntartani a hegemóniáját.

A biztonsági tanács ülése egyébként Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettesének helyzetjelentésével, valamint Volodimir Zelenszkij videós bejelentkezésével kezdődött. Az ukrán elnök a civilek szenvedéséről, az erőművek, köznevelési és egészségügyi intézmények, valamint a lakóövezetek elleni támadásokról beszélt, s úgy vélekedett: Oroszország most terrorakciókkal akarja elérni azt, amit 9 hónap alatt a csatamezőkön nem valósult meg. Szerinte azonban ez nem fog sikerülni, Ukrajna nem adja meg magát, kitart és győzni fog, de további fegyverekre és pénzre van szüksége.

Volodimir Zelenszkij, ukrán államfő
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő
Fotó: AFP / Szergej Supinskij

Az Egyesült Államok képviselője erre garanciát vállalt, hosszan sorolta, milyen adományokra számíthat Kijev a közeljövőben, egyúttal felszólította a világ azon országait, amelyek eddig nem vették ki a részüket kellőképp Ukrajna támogatásából, hogy ne habozzanak tovább, és a lehetőségeikhez mérten segítsék Zelenszkijék harcát. A diplomata kiemelte, Moszkva brutális kampányt folytat az ukránok ellen, de ő hisz a győzelemben, mert járt Ukrajnában. „Láttam, hogy a hazájukért, a szabadságukért mindenre képesek, lehet sötét, hó és fagy, nem fogják feladni, mi pedig mindent meg fogunk adni nekik, ami a háború folytatásához kell, tart ameddig tart” – fogalmazott.

Franciaország is a támogatásáról biztosította Ukrajnát, ugyanakkor a BT több más tagjához hasonlóan Párizs küldötte az eszkaláció veszélyeire is felhívta a figyelmet. Brazília egy lépéssel tovább ment, s a kevesek egyikeként nem csak Moszkvát bírálta, hanem Kijevet is felszólította a tárgyalásokra. A dél-amerikai ország követe szerint mindenki a békében érdekelt, bármelyik oldalán álljon is a frontnak. Ezért a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni, és tartózkodni kell minden olyan megnyilvánulástól vagy helyzettől, ami tovább mérgesíti a konfliktust. Kína és India ugyancsak a tárgyalásos rendezést, valamint a konstruktív és felelősségteljes hozzáállást sürgette, nemcsak Moszkva és Kijev, hanem a nemzetközi közösség minden tagja részéről. Mexikó egy új mediációs rendszer, az Egyesült Arab Emírségek pedig egy olyan „békeformula” kialakítását szorgalmazta, amely mindkét fél számára elfogadható, és az előtt segít lezárni a háborút, mielőtt „Oroszország és Ukrajna végleg elveszítené a béke lehetőségét”.

A „rossz zsaru szerepét”, úgy tűnik, az Egyesült Királyság, Írország, Albánia és Norvégia vállalta magára. Valamennyien az orosz háborús bűnösök – a háború kitöréséért felelőssé tett politikusok és a katonai vezetők stb. – bíróság elé állítását követelték, és leszögezték, hogy a béke feltételei világosak: Oroszországnak vissza kell vonulnia a 2014-es határok mögé, le kell mondania a Krímről, Donyeckről, Luhangszról, Zaporozzsjáról és Herszonról az ott lakó oroszokkal együtt, és jóvá kell tennie az Ukrajnának okozott kárt. Ez egyébként nyilvánvalóan olyan elvárás, amit Moszkva soha nem fog teljesíteni, jog szerint nem is teljesítheti, hiszen nem mondhat le egyetlen területről sem.

Kapcsolódó írásaink