Külföld
Szabotázs történt az Északi Áramlat gázvezetékeknél
A vizsgálat eredményét a svéd ügyészség jelentette be
„Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon” - írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist.
Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében.
Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.
Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat”, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.
A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben.
Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.
Az Északi Áramlat-1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett.
Ebből kiderült, hogy két „technogén” - nem természetes módon létrejött - kráter található az Északi Áramlat-1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt.
A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.
