Külföld

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciájának (COP27) otthont adó kongresszusi központ bejárata az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 6-án, a megnyitó napján
Fotó: MTI/EPA

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: „Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében.” Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: „Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát.”

Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek.

A „veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitóünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó „párbeszéd” tárgyát képezte volna. Számeh Sukri hangsúlyozta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi.

A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat, és felkészüljenek a hatásokra.

A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem „élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának „meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult.

Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül „nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

Kapcsolódó írásaink