Külföld
Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját
A brazil törvények értelmében lesz második forduló: Lula da Silva és Bolsonaro
Az elektronikus szavazógépekkel leadott szavazatok több mint 98 százalékos összesítése szerint Lula da Silva a voksok 48 százalékát szerezte meg, Bolsonaro pedig a 43,53 százalékát. A többi kilenc jelölt támogatottsága elenyészőnek bizonyult.
A brazil törvények értelmében, ha egyik jelölt sem képes a szavazatok több mint felét megszereznie, második fordulót fognak tartani, ahol a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzik meg egymással, vagyis jelen esetben Lula da Silva és Bolsonaro.
A voksolások előtt elvégzett legtöbb közvélemény-kutatás Lula da Silva 10–15 százalékpontos előnyét jelezte előre. Szakértők azzal magyarázzák az eredményeket, hogy a megkérdezettek közül sokan nem a valódi favoritjukat nevezték meg, illetve csak a választások napján döntöttek arról, hogy kire adják le szavazatukat.
Bolsonaro már korábban utalt arra, hogy esetleg nem fogja elfogadni a voksolás eredményét, ami miatt sokan választásokat követő politikai válságtól vagy erőszakos megmozdulásoktól tartanak. A hivatalban lévő elnök egyebek között újra és újra bírálta az elektronikus szavazógépeket működtető testületeket, amelyek szerinte gyengék a csalással szemben, bár konkrét bizonyítékokkal nem szolgált, és egyik beszédében hazugnak nevezte a közvélemény-kutatási eredményeket. Felvetette azt is, hogy a hadsereg végezzen párhuzamosan szavazatszámlálást, bár ezt a katonaság elutasította.
Vasárnap, szavazta leadásakor Bolsonaro mindemellett kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani a voksolás eredményét, ha „a szavazás tiszta és átlátható lesz".
Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között volt Brazília államfője, a társadalmi béke megőrzésére törekedett vasárnapi nyilatkozataival. „A társadalom többsége békét akar, nem pedig konfrontációt" – jelentette ki a baloldali politikus, miután leadta szavazatát Sao Bernardo do Campo városában.
A vasárnapi voksoláson választották meg a brazil kongresszus alsóházának 513 képviselőjét és a 81 fős szenátus tagjainak harmadát, emellett a tagállami kormányzókat és a helyi törvényhozási testületek tagjait.
