Külföld

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője módosította Bosznia-Hercegovina választási törvényét

Christian Schmidt vasárnap, az általános választások befejeződése után hozott határozatot

Christian Schmidt nyílt levélben tájékoztatta a boszniai állampolgárokat arról, hogy a választási törvény módosítására a kormányalakítás esetleges elhúzódása miatt volt szükség. Négy évvel ezelőtt 444 napot kellett várni a szövetségi kormány megalakulására.

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője módosította Bosznia-Hercegovina választási törvényét
Szijjártó Péter (jobbra) Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A nemzetközi közösség boszniai főképviselője a levélben azt írta, mindenkinek hálás azért, hogy hozzájárult a választások törvényességéhez és a szabályok betartásához. Közölte: most a kormány, a parlament és az igazságügyi intézményrendszer mihamarabbi felállására van szükség, hogy ezek a szervek minél előbb az állampolgárok és az ország érdekeiért kezdhessenek dolgozni. „Erre azért van szükség, hogy Bosznia-Hercegovina előre léphessen az uniós tagjelöltség elnyerésének útját" – fogalmazott Christian Schmidt.

Az ország sorsának jobbra fordulása érdekében meg kell akadályozni, hogy bárki is gátolja az intézmények működését, ezért – a főképviselő magyarázata szerint – a választási törvény módosítására volt szükség. A változások nem magát a választás folyamatát vagy a leadott szavazatokat érintik, hanem a voksolás utáni lépéseket, a koalíciós tárgyalásokat, a különböző szervek megalakítását – magyarázta Christian Schmidt. Hozzátette: az újdonságok a határidők megszabására, illetve ezeknek a szigorú határidőknek a betartására vonatkoznak, a határidők túllépése pedig büntetést von maga után.

A diplomata egyben arra kérte a politikusokat, hogy az új felállású parlament első döntései között azok a témák szerepeljenek, amelyek már több éve húzódnak, fogadják el és iktassák törvénybe például az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit. A mostani módosításban az is szerepel, hogy mindeddig csak a három államalkotó népcsoport – a bosnyák, a horvát és a szerb – indulhatott a választásokon, és vállalhatott kormányzati szerepet, a jövőben nem lehet ilyen diszkrimináció, és a nemzeti kisebbségek is szerepelhetnek a jelöltlistákon.

Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

Christian Schmidt választási törvényre vonatkozó módosításai azokat a pontokat tartalmazzák, amelyek miatt évek óta vita folyik a választási törvényről Bosznia-Hercegovinában, és amelyekről a bosnyák, a horvát és a szerb politikusok mindeddig nem tudtak megegyezni.
 

Kapcsolódó írásaink