Külföld
Hatalmas sikernek tartják a megszállt területek orosz vezetői a népszavazást
A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján. A szakadár Donyecki Népköztársaság „állampolgárainak” a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságénak a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.
Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.
Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.
A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.
Zelenszkij: Oroszország meg fogja semmisíteni az ENSZ-t
Oroszország meg fogja semmisíteni a nemzetközi diplomáciát – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén videóüzenet útján felszólalva.
Úgy fogalmazott, hogy „Oroszország képviselői által az ENSZ BT az erőszak zónájává vált”. „Csak idő kérdése, míg Moszkva megsemmisíti az utolsó, még működő nemzetközi szervezetet is” – hangoztatta.
Az orosz erők által ellenőrzött ukrajnai térségek elcsatolása azt jelentené, hogy „nincs többé miről tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az Oroszországhoz való csatolásról szóló népszavazásokon voksolókat „pisztollyal kényszerítették”, az eredmények pedig „már előre megvoltak”.
Zelenszkij újabb szankciókat is szorgalmazott Moszkvával szemben, illetve Oroszország kizárását követelte az ENSZ-ből és a nemzetközi szervezetekből.
A BT ülésének kezdetén Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes megismételte, hogy a világszervezet kiáll Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok által meghatározott területi egysége mellett.
Kijev kártalanításról és jóvátételekről kész tárgyalni
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „a kártalanításokról és jóvátételekről”. „Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak… a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg” – írta a Twitteren.
Danyilov az ukrán sajtó szerint arra reagált, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel a háború befejezéséről.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólított minden olyan országot, amely magát közvetítőként ajánlotta fel Kijev és Moszkva között, hogy „hagyják abba ezt a játékot”, és egyértelműen álljanak ki Ukrajna mellett. Ezt a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet francia kollégájával, Catherine Colonna külügyminiszterrel közösen tartottak kedden az ukrán fővárosban. „Oroszország nem akar tárgyalásokat. Hagyják abba ezt a játékot, tegyék azt, amire most a legnagyobb szükség van: támogassák Ukrajnát ebben a harcban. A tárgyalások ideje, sajnos, nem jött el, kizárólag az Oroszországi Föderáció álláspontja miatt” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Moszkva döntéseivel „következetesen a béke és a konfliktus diplomáciai megoldása iránti vágy hiányát mutatja”.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán csapatok tíz – javarészt Donyeck megyei – településnél verték vissza az orosz erők ostromműveleteit. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és hat légi csapást hajtottak végre, továbbá több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontok ellen.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője online sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz Szu–25-ös harci repülőgépet az ország déli részében.
Még mintegy 800 Azov-tag van fogságban
Olha Kravcsenko, az Azov ezredet támogató szolgálat foglyokkal és családtagjaikkal foglalkozó részlegének vezetője az ukrán Szuszpilne televízió műsorában elmondta, hogy tudomásuk szerint az Azovnak még mintegy 800 katonája van orosz fogságban, köztük több mint negyven nő, akik között állapotosok is vannak.
Hozzátette, hogy az egy hete fogolycserével kiszabadított foglyok „90 százalékán a kóros alultápláltság és a pszichológiai kimerültség extrém foka volt látható”. „Repesz okozta és lőtt sebeik súlyosan elhanyagolt állapotban vannak, mert sem az Azovsztal üzemben, sem a fogságban nem volt megfelelő a kezelésük” – mondta, hozzátéve, hogy többeknek repeszszilánkok maradtak a testében, amit meg kell műteni. Kijelentette: az orosz fél nem engedi, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt küldöttségei felkeressék az ukrán foglyokat.
