Külföld

Giorgia Meloni szerint a baloldal „európai rosszaknak” kiáltotta ki a lengyel és magyar kormányt

Televíziós vitában bizonyítottak a felek

Lengyelország és Magyarország támadásával az olasz baloldal a legsürgősebb uniós problémákról tereli el a figyelmet Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke szerint, aki első számú politikai vetélytársával, Enrico Lettával, a Demokrata Párt főtitkárával vitázott a Corriere della Sera internetes televíziós csatornáján hétfőn.

Giorgia Meloni szerint a baloldal „európai rosszaknak” kiáltotta ki a lengyel és magyar kormányt
Giorgia Meloni, az olasz jobboldal egyik vezéralakja szerint tagadhatatlan a migránsbűnözés
Fotó: AFP/Riccardo Dalle Luche

A legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette.

Az Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának, Európa-ellenesnek kiáltják ki. Az utóbbi évek azonban rámutattak az EU gyenge pontjaira: először az új koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az uniónak a valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkoznia, mivel Európa jelenleg „politikai törpe és bürokratikus óriás”, miközben pont fordítva kellene lennie – hangoztatta Giorgia Meloni.
Kifejtette, Európának nincsen közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen beszerzési láncra építette gazdaságát. Az egykori Európai Szén- és Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd – tette hozzá az FdI elnöke.
A nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy „Brüsszelnek nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudunk végezni” – hangoztatta Giorgia Meloni.

Megjegyezte, a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki „európai rosszaknak”, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, amelyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
Giorgia Meloni úgy vélte, a baloldal a tízmilliós Magyarországot hozza fel örökös példaként, miközben az európai gazdaságot meghatározó Németországról egy szót sem szól, mivel a kancellár szocialista. Meloni elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal kelet-európai országok elleni támadását. A baloldal szerint ezek az országok másodosztályúak – idézte Meloni Letta korábbi kijelentéseit.

Enrico Letta válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta, amelyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok vétójogának eltörlésével. Úgy vélte, az Orbán-kormány vétójogával visszaélve zsarolja Európát, valamint Olaszország érdekeit sértette, amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap Rómának szánt forrásait. Kijelentette, hogy számára a magyar kormány családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke hangoztatja.
A PD főtitkára szerint Lengyelországot és Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni, mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására, és megbénítják az európai szolidaritási mechanizmust. Közös európai bevándorlási politika kell, a nacionalizmusok és vétók magukra hagyják Olaszországot a migrációval szemben – jelentette ki Enrico Letta. Úgy vélte, a jobboldal esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti vissza Olaszországot.

Giorgia Meloni szerint a lengyel és a magyar kormány joggal állt ellen az Olaszországba ellenőrzés nélkül érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat.
Megoldásként a migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását sürgette. „Nem engedhetjük meg, hogy az emberkereskedők döntsék el, ki lép be országunkba” – mondta Giorgia Meloni.
Enrico Letta kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus verseny dönti el, ki kerül kormányra.

A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot.
A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati Rai1 sugározza szeptember 22-én este.

Kapcsolódó írásaink