Külföld

Magyarország pozitív kivétel az európai demográfiai tendenciákban

A kedvező hazai folyamatok nagyban köszönhetők az elmúlt 12 év stabil, célzott és kiszámítható családpolitikájának

Magyarország pozitív kivétel az európai demográfiai tendenciákban, ez a kiszámítható és komplex családtámogatási politikának köszönhető - jelentette ki Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkár szerdán a délkelet-lengyelországi Krasiczynben megrendezett lengyel–magyar nyári egyetemen.

Magyarország pozitív kivétel az európai demográfiai tendenciákban
Az elmúlt tíz évben a legtöbb európai országban csökkent a születési ráta. Magyarországon viszont ez a mutató a legjobb arányban tudott a rossz tendencia ellenére növekedni
Fotó: MH

A Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára az ötnapos rendezvénysorozat második napján megtartott, a családpolitikáról szóló pódiumbeszélgetésen rámutatott: az elmúlt tíz évben a legtöbb európai országban csökkent a születési ráta. Magyarországon viszont ez a mutató „a legjobb arányban tudott a rossz tendencia ellenére növekedni” – szögezte le.

Nagy-Vargha szerint kulturális jelenségről van szó, hiszen Európában ma később születnek meg a gyerekek, mint régebben. Magyarországon a 80-as években még 23 év volt a nők átlagéletkora első gyerekük megszülésekor, mostanra pedig ez kitolódott 29 évre.

A „kedvező magyarországi tendenciák részben annak köszönhetők, hogy az elmúlt 12 évben kialakult egy komplex, stabil, célzott, kiszámítható családpolitikai rendszer” – magyarázta a helyettes államtitkár. Hozzátette: elképzelhető, hogy ezen a tendencián a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború valamennyit rontani fog.

Lilianna Sicinska, a lengyel nagycsaládosok szövetségének koordinátora a panelbeszélgetésen kiemelte: Magyarország „a családtámogatási projektek élenjárója”, így példát tud mutatni Lengyelországnak.

A varsói Waclaw Felczak Intézet által megrendezett 5. nyári egyetemen szerda délelőtt két pódiumbeszélgetést is szenteltek a lengyel–magyar kapcsolatoknak. Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar, valamint Sebastian Keciek budapesti lengyel nagykövet egyetértett abban, hogy a sajtó gyakran „túlinterpretálja a lengyel, illetve a magyar politikusoknak az ukrajnai háborúval kapcsolatban tett nyilatkozatait, ez pedig érzelmeket kelt a két ország közvéleményében”. Aláhúzták a tények megismerésének és az álláspontok egyeztetésének fontosságát.

Pálfalvi Lajos irodalomtörténész-professzor, polonista egy másik beszélgetésen azt javasolta: „Ne az alapján ítéljük meg egymást, hogy ki mit gondol az oroszokról. Az ukrajnai háborút illetően a lengyelek álláspontja történelmi tapasztalaton alapszik, de fontos lenne, hogy a lengyelek próbálják megérteni a magyarok motivációját.” – mondta, utalva például „az ukrán kulturális nacionalizmusra”. A középkori történelmet hozva fel példának Pálfalvi figyelmeztetett a lengyelek és az ukránok közötti kulturális különbségekre, és hogy ezek miatt Varsó és Kijev csalódhat egymásban.

Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője beszámolt arról, hogy hatósági zaklatások miatt sokan menekülnek el Kárpátaljáról Magyarországra. Magyarország „tudja, ki az agresszor” az ukrajnai háborúban, és a magyarok minden tőlük telhetőt meg akarnak tenni a békéért – hangsúlyozta.

Kapcsolódó írásaink