Külföld

Jourová már Von der Leyennek is ellentmond a magyar- és lengyelellenes hadjáratában

A cseh uniós biztos keményvonalas jogállamiság-értelmezése feszültségeket okoz Brüsszelben is

A német Der Spiegel lap írása szerint komoly feszültségek alakultak ki Vera Jourová cseh uniós biztos és főnöke, az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen között a Magyarországot és Lengyelországot érintő uniós büntetőhadjáratok miatt.

Jourová már Von der Leyennek is ellentmond a magyar-  és lengyelellenes hadjáratában
Vera Jourová még az Európai Bizottság elnökén is keresztül viszi akaratát
Fotó: Malte Ossowski / SVEN SIMON /

Jourovát bennfentesek szerint épp azért nevezték ki bizottsági alelnöki magas posztjára, hogy közvetítsen a V4-régió és az EU nyugati tagállamai közt. Ennek ellenére a cseh baloldali politikus épp a legaktívabb uszítója lett a brüsszeli bürokráciának a két konzervatív kormány vezette ország elleni büntetőpolitika érvényesítésében.

Olyannyira, hogy ez már Von der Leyennek is nehézségeket okoz, aki ugyan maga is erősen liberális nézeteket vall, és sorra érvényesíti az uniós liberális elit szinte minden, a konzervatívokat büntető felhívását, azért volt főnökéhez, Angela Merkelhez hasonlóan mégis egyfajta visszatartó erőt képvisel a legradikálisabb baloldali követelésekkel szemben.

A Der Spiegel hetilap szerint épp Jourová volt az, aki meghiúsította a Brüsszel és Varsó közötti kompromisszumot, amelyre az Európai Bizottság (EB) törekedett, de ezen felül még vádaskodik a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen is. Jourová és Von der Leyen között állítólag „nehéz és hideg" viszony van. Jourová az értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos, akinek feladata többek között a jogállamisági viták kezelése lenne, hatalma azonban nemcsak az értékekről szól, hanem nagy összegek elosztásáról is.

A német lap szerint a cseh biztos nagyon határozott tud lenni, ahogy ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megtapasztalhatta. De Jourová más állam- és kormányfőkkel is konfliktusokba keveredett, emellett pedig az EB vezetőjével, Ursula von der Leyennel is problémás viszonyban van - írja a Spiegel.

Amit már brüsszeli bennfentesek is észrevettek az, hogy Jourová keményebb álláspontot képvisel, mint Von der Leyen a biztos szerint Lengyelországban és Magyarországon erősödő tekintélyelvű tendenciák elleni küzdelemben. Von der Leyen ezzel szemben az úgynevezett jogállamisági vitában kompromisszumot próbál kötni Lengyelországgal, és elkerülni az uniós szankciókat.

Ezt nem Lengyelország iránt érzett rokonszenve miatt tenné, hanem azért, mert a gazdaságélénkítési terv egy új uniós finanszírozási rendszer kezdetét jelentené, amely újabb és nagyobb jogköröket adna Brüsszel számára. E mellett a Von der Leyen vezette bizottságnak fontos az is, hogy az ukrajnai orosz invázió körül kialakult helyzetet kihasználja arra, hogy Lengyelországot szorosabban magához vonzza, távolabb Magyarországtól.

A Der Spiegel szerint a bizottság Von der Leyen nyomására elfogadta a Lengyelországra vonatkozó, korábban blokkolt gazdaságélénkítési tervet. A döntést Jourovával való konzultáció nélkül hozták meg, aki ellenezte. Varsó és Brüsszel akkor azt hitte, hogy az eurómilliárdokat gyorsan ki fogják fizetni, Jourová azonban a nyár elején az Európai Parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy a lengyel törvény nem felel meg a szükséges mérföldköveknek. Addig senki sem számított Jourová kemény ellenállására, de e nyilatkozat után mindenki számára világos volt, hogy a pénz nem fog gyorsan eljutni Lengyelországba.

Vera Jourová nem hagyta annyiban a dolgot, és most pénzügyi szankciókat követel Lengyelországgal szemben, valamint a szerződések megsértésének kivizsgálását szorgalmazza annak ellenére, hogy a bizottság helyettes vezetője nem rendelkezik hatáskörökkel a helyreállítási terv irányításához.

A német hetilap szerint Von der Leyen kiállt a lengyel kormány javaslata mellett, de később nem volt képes terveit érvényesíteni Jourovával szemben. Ursula von der Leyen, az EB vezetője nem engedhet meg magának „rothadt kompromisszumokat" Jourová tetteinek következményei miatt – teszi hozzá a Spiegel. Ez a kifejezés arra a közeledésre utal Brüsszel és Varsó, illetve Budapest között, amelyet a baloldali europolitikusok korábban „rothadt kompromisszumoknak" neveztek.

Kapcsolódó írásaink