A német gazdaságot évekig megterhelő GDP-veszteségre számít a DIW elnöke

A DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke úgy véli, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az év elején még lehetségesnek tartott idei 4,5 százalékos idei növekedéséből legfeljebb másfél százalékos éves növekedés maradhat meg az év végére, elsősorban a februárban kezdődött háború gazdasági következményei miatt. „És akkor még csak az idei évről beszéltünk" – jegyezte meg.

Szerinte a negatív következményekkel az elkövetkező két-három évben is számolni kell. „Amíg valóban függetlenítjük magunkat az orosz gáztól, az legalább 2025-ig el fog tartani" – tette hozzá Fratzscher. „Emiatt a bruttó hazai termék nagyjából négy-öt százalékpontos veszteségével kell számolnunk úgy három éven át" – mondta a DIW elnöke, ami szerinte nagyjából 150–200 milliárd euróval csorbíthatja a gazdasági teljesítményüket.

Fratzscher magas és egyre fokozódó recessziós kockázatot lát a téli félévre vonatkozóan. Már a mostani nyári negyedévben is csökkenő gazdasági teljesítményre lehet számítani a véleménye szerint, ami ősszel és a jövő év elején is folytatódhat.

Mély recessziótól azonban nem tart a DIW közgazdásza, olyan drámai mértékűre semmiképpen sem, mint a koronavírus-járvány kezdetén. „A recessziónak egy szokatlan formájára kell számítanunk, amelyben nem a munkanélküliség növekedése jelenti a legfőbb veszélyt, hanem a lakossági fogyasztás csökkenése, és emiatt széles tömegek életszínvonalának a romlása" – állította Fratzscher, megjegyezve, hogy mindemellett a gazdasági aktivitást közel kétmillió betöltetlen álláshely is fékezi.

A recesszió kockázatát a magas energiaárakra vezeti vissza a DIW vezére. „Ez ahhoz vezet, hogy a vállalatok kevesebbet fektetnek be, és mindenekelőtt a fogyasztók kevesebbet fogyasztanak" – mondta. A lakossági kiadásokban már most számottevő gyengülést lehet tapasztalni, a magas infláció miatt ugyanis jelentős mértékben csökken a lakosság vásárlóereje. A recesszió terhei ezért a szokásosnál több vállon nyugszanak, de sokkal súlyosabban érinti az alacsony jövedelmű rétegeket. „Ők három-négyszer súlyosabbnak érzékelik az inflációt, mint a magas jövedelmű rétegek" – magyarázta a közgazdász. „Az alacsony jövedelmű rétegek vásárlóereje arányaiban sokkal nagyobb mértékben csökken, jobban vissza kell fogniuk a fogyasztásukat, már csak azért is, mert jellemzően megtakarításaik sincsenek" – mondta Marcel Fratzscher.