Külföld

A NATO kész beavatkozni a szerb–koszovói konfliktusba

Stoltenberg: A szövetség jelenléte a stabilitást szolgálja, a mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katona kész segítséget nyújtani a feleknek

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR kész beavatkozni a régió stabilitásának bármilyen veszélyeztetése esetén – jelentette be szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

A NATO kész beavatkozni a szerb–koszovói konfliktusba
Aleksandar Vucic és Jens Stoltenberg a találkozó utáni sajtótájékoztatón
Fotó: AFP/François Walschaerts

Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja. „Mindent meg kell tenni a régióban kialakult feszültség elmérgesedésének megelőzésére. A NATO mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katonája kész segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére.

Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák az eszkalációt.

Aleksandar Vucic szerb elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében, ugyanis „a felek szinte semmiben sem értenek egyet”. Reményét fejezte ki azonban, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében.

A szerb elnök ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta azt is, hogy Belgrád eddig is semleges volt és az is marad, és nincs szüksége külföldi katonai bázisokra. Kiemelte, teljesen kizárt, hogy katonai műveletet indítsanak Koszovóban, függetlenül attól, hogy hónapok óta azt hallgatják másoktól, hogy Szerbia támadni akar. Az elnök szerint a jelenlegi politikai helyzetet könnyű felhasználni az országa ellen, ezért arra kérte a NATO-t, hogy óvatosan közelítse meg a koszovói témát, és mondják meg, mikor lépték át szerb erők a határokat. Vucic úgy látja, racionális megközelítésre lenne szükség, nem pedig arra, hogy valaki kénye-kedve szerint zsarolja és utasítsa Szerbiát.

A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, hogy csütörtökön tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád–Pristina párbeszéd ülését. A Vuciccsal való találkozót követően Stoltenberg Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel is tárgyalt, aki utána a közös sajtótájékoztatón kijelentette: országa keresi a NATO-tagság lehetőségét, amelynek megvalósulása nemcsak a régió, hanem az egész világ biztonságának és stabilitásának megerősítését szolgálná. Koszovó politikája teljes mértékben összhangban van a közös transzatlanti értékekkel – hangsúlyozta.

Előzmények

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Legutóbb az váltott ki indulatokat a felek között, hogy a pristinai kormány bejelentette, augusztus elsejétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.

Akkor Vucic elnök azt mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak, egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.

A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt. A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.

Kapcsolódó írásaink