Külföld

Több ezer afgán önkéntes továbbra is várja a kimenekítést

Diszkriminációval vádolják az Egyesült Királyságot azok az afgán önkéntesek, akiket továbbra sem voltak képesek kimenekíteni egykori alkalmazóik a tálibok által uralt országból. 

Több ezer afgán önkéntes továbbra is várja a kimenekítést
A tavaly augusztusi győzelmet ünneplő tálibok Kabulban
Fotó: AFP / Wakil Kohsar

Az afganisztáni tálib hatalomátvétel egyéves évfordulóján a brit BBC keresett fel olyan afgán segítőket, akiket az Egyesült Királyság kormányának azóta sem sikerült evakuálni. A brit hírügynökség szerint még több ezer ember várja, hogy a szövetségesek végül áthelyezzék őket a számukra életveszélyes országból. 

A hátrahagyottak között sok a nő: az Ammarként bemutatott nő egyike annak a több mint 100 tanárnak, akik a British Councilnak dolgoztak, és akik még mindig Afganisztánban élnek. 

„Az Egyesült Királyság kultúráját és értékeit tanítottuk Afganisztánban. Az angol nyelv mellett az egyenlőségről, a sokszínűségről és a befogadásról is tanítottunk. A tálibok hite szerint ez nem tartozik az iszlámhoz, ez törvénytelen. Ezért gondolják, hogy bűnözők vagyunk, és meg kell büntetni minket. Ezért érezzük magunkat fenyegetve” – meséli a hírügynökségnek. 

Korábban a tálibok már őrizetbe vették – és attól tart, hogy munkája miatt a családja is veszélybe kerül.

„Bevittek a rendőrségre, és arról kérdeztek, hogy dolgoztam-e külföldi kormánynak. Szerencsére nem találtak bizonyítékot. De nem hiszem, hogy végeztek. Rajta tartják a szemüket rajtam” – folytatta. 

Az interjú másik alanya a portál által Noorianak nevezett tanárnő, aki szintén egy angol tanítási programban vett részt.

„Néhányan azt gondolják rólunk, hogy az Egyesült Királyság kémei vagyunk” - mondta, hozzátéve: ez veszélybe sodorja őt és családját a tálibok uralma alatt álló Afganisztánban. Nooria azóta bujkál, hogy a tálibok tavaly augusztusban átvették a hatalmat.

„Ez nagyon stresszes. Rosszabb, mint egy fogoly élete. Nem járkálhatunk szabadon. Megpróbáljuk megváltoztatni a külsőnket, amikor kimegyünk a szabadba. Ez mentálisan is hatással van rám. Néha úgy érzem, hogy ez a világ vége” – magyarázta.

Azzal vádolja a British Councilt (a több mint 100 országban működő, nemzetközi kulturális és oktatási lehetőségekre specializálódott szervezetet), hogy diszkriminációt alkalmaz az afgán segítői között.

„Áthelyezték azokat, akik az irodában dolgoztak, de minket hátrahagytak. Még csak nem is szóltak nekünk az afgán áthelyezési támogatási politikáról (ARAP), amikor az megjelent.”

„Régebben büszke voltam arra, hogy az Egyesült Királyság kormányának dolgozom” – mondta Nooria. „De most már bánom. Bárcsak soha ne dolgoztam volna nekik, mert nem értékelik az életünket és a munkánkat, és kegyetlenül hátrahagynak minket.”

Nooria és a többi tanár most egy másik brit programon, az Afghan Citizens Resettlement Scheme (ACRS) nevű programon keresztül kérvényezte az áthelyezését, de eddig csak referenciaszámokat kaptak – írja BCC. 

A tanárok egy része a hazara etnikai kisebbséghez tartozik, akiket a tálibok üldöznek, és akiket többször megtámadott az Iszlám Állam Khoraszan Tartomány (ISKP), az Iszlám Állam csoport regionális társszervezete. Csak az elmúlt 10 napban három robbanás történt Kabul hazarák által dominált területein.

De még bizonytalanabb a biztonságba vezető út azok számára, akik más szerepkörben dolgoztak a brit kormánynak. 

Jaffer vezető tanácsadóként dolgozott az Egyesült Királyság kormánya által támogatott afganisztáni fejlesztési projektek végrehajtásának elősegítésében. Jaffer már 2021 előtt is kapott fenyegetéseket a táliboktól, a csoport által végrehajtott gyilkossági hullám során, amely a civil társadalom prominens afgán tagjait vette célba. Megmutatta az egyik kapott üzenetet, amelyben azzal vádolták, hogy külföldi kormányok kémje, és azzal fenyegették, hogy megölik az „iszlám hit elárulásáért”.

Jaffer nem kapott különleges bevándorlási vízumot (SIV) az Egyesült Államokból, mert nem tud ajánlólevelet szerezni az azóta koronavírusban elhunyt felettesétől.

A férfi elmondása szerint a kaotikus evakuálás során, amely a tálibok váratlanul gyors afganisztáni hatalomátvételét követte, őt egy brit tisztviselő hívta a repülőtérre. Kisgyermekeivel és feleségével együtt hat órán át ült egy buszban a repülőtér előtt, de mire beértek volna a reptérre, az Egyesült Királyság földi evakuálási folyamata lezárult, és Jaffer és családja nem jutott át. Azóta ő is csak egy ügyiratszámot kapott az Egyesült Királyság kormányától az ARAP-programhoz benyújtott kérelmére válaszul.

„Együtt dolgoztam velük. Én segítettem nekik. A helyszínen lévő afgánjaink nem gyűlölték őket. Szembeszálltunk a fenyegetésekkel, és most így maradtam. Nincs olyan hely a világon, ahol biztonságban és méltósággal élhetnék” – mesélte a portálnak. 

A BBC még további – legalább három másik – emberrel is beszélt, akik a brit kormánynak dolgoztak, köztük egy katonai tolmáccsal, aki a brit csapatokkal együtt ment a frontra. Mindannyian arról beszéltek, hogy elárulták őket azok, akikért az életüket kockáztatták. De több ezren várakoznak, minden nap félelemben élnek a bizonytalanságban rekedve. 

Kapcsolódó írásaink