Japán most is a béke pártján

A szigetország „sosem ismétli meg a háború tragédiáját" - jelentette ki a tokiói Budokan sportcsarnokban, csaknem 1000 ember, köztük Naruhito császár és Maszako császárné előtt elmondott beszédében Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke. 

Kisida emellett beszélt a japán nép nagaszaki és hirosimai atomtámadás során elszenvedett tragédiájáról, és hangsúlyozta: Japán a háborúban meghaltak áldozatos munkájának köszönheti jelenlegi békéjét és jólétét.
Az eseményt a koronavírus-járvány nyomán hozott korlátozások közepette tartották meg: a résztvevők maszkot viseltek, és nem énekelték el a nemzeti himnuszt.  A miniszterelnök nem látogatott el a 19. század közepe és 1945 között elesett, nagyjából 2,5 millió japán katona emlékére emelt Jaszukuni-szentélybe, ahová azonban vallási jelképet küldött.
A szentélyt kabinetje három tagja felkereste. Azóta, hogy a júliusban meggyilkolt Abe Sindzó, akkori japán kormányfő 2013-ban nemzetközi botrányt okozott a szentélyben tett látogatásával, hivatalban lévő japán vezetők nem keresték fel személyesen a Jaszukuni-szentélyt.
Kína és a két Korea a 20. századi Japán háborús agressziója szimbólumának tartja az egyébként 14, háborús főbűnös japán katona emlékét is őrző Jaszukuni-szentélyt, a három miniszter látogatása miatt pedig a dél-koreai és a kínai külügyminisztérium csalódottságának adott hangot.
Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára azt mondta, a tárcavezetők magánemberként keresték fel a szentélyt, és hozzátette: „minden országban elfogadott, hogy az élők leróják tiszteletüket azokkal szemben, akik életüket áldozták hazájukért". Tokió egyik külpolitikai célja továbbra is a Szöullal és Pekinggel ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzése - emelte ki.
Habár a japán kormány elismeri az állam háborús bűneit, és több alkalommal bocsánatot kért a környező országoknak okozott szenvedésekért, Kína és Dél-Korea nem tartja elégségesnek és őszintének a szigetország megbánását, és minden évben hevesen tiltakozik a szentélybe tett látogatások miatt.